Kavics

és az illat mely semmihez sem
hasonlít semmit sem rémiszt nem gerjeszt
vágyat
hevülete és hűse
igaz és magasztos
mély bűntudatot érzek
ahogy a markomban tartom
és nemes testét
átjárja a csalóka hő
– A kavicsok nem válnak kezessé
a végsőkig figyelnek minket
nyugodt kristálytiszta tekintettel

(Zsille Gábor fordítása)

Szólj hozzá!

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .