Josef Beran bíboros hazatért Prágába

A nemzetiségére a végsőkig büszke bíboros végrendele­tében hagyta meg, hogy cseh földbe temessék. E kívánsága csak mintegy ötven évvel a halála után teljesülhetett, miután Ferenc pápa a bíboros végrendeletét figyelembe véve és a család kérését jóváhagyva engedélyezte földi maradványainak átszállítását.
A XX. századi cseh és keresztény példakép koporsója április 20-án este hat órakor érkezett meg a cseh fővárosba. A katolikus templomokban ekkor néhány percre országszerte megszólaltak a harangok, így tisztelegve a hazatérő főpásztor előtt, akinek élete a mai kor embere számára is követendő példa. Mielőtt a földi maradványokat a székesegyházba szállították, a bíboros életének több meghatározó helyszínén egy-egy rövid szertartásban emlékeztek meg róla, és imádkoztak a lelki üdvéért.
A központi ünnepséget április 21-én, szombaton tartották a Szent Vitus-székesegyházban, ahol Dominik Duka bíboros, prágai érsek mutatott be szentmisét. ­Josef Berant halálakor egy püspöktársa „második Adalbert”-nek nevezte, ezért a szentmise idejére kihelyezték a székesegyházban őrzött Szent Adalbert-ereklyét is, ezzel is emelve az esemény méltóságát.
A cseh nemzet nagy püspökének koporsója előtt hétfőig róhatták le kegyeletüket a hívek. A főpásztor földi maradványait április 23-án, Szent Adalbert ünnepén, este hat órakor helyezték végső nyughelyére a székesegyház Szent Ágnes-kápolnájában.
A vatikáni száműzetésben elhunyt bíborost kérésének megfelelően a hazájában szerették volna eltemetni 1969-ben bekövetkezett halála után, de az akkori politikai hatalom megakadályozta ezt. Josef Berant – máig az egyetlen cseh főpásztorként – a Szent Péter-bazilika kriptájában temették el, Szent Péter sírja közelében, XI. és XII. Piusz pápa nyughelye között, VI. Pál pápa engedélyével. Sőt mi több, a XX. század e jelentős pápája a hagyományokkal szakítva személyesen vezette a temetési szertartást, ezzel is kifejezve tiszteletét és megbecsülését a cseh főpásztor iránt.
Josef Beran bíboros élete mindenki számára példa hazaszeretetből, lojalitásból és hithűségből, legyen az ember cseh, magyar vagy a világ bármely nemzetének tagja. Az élete során hozott áldozatok, a szenvedés, amit a dachaui koncentrációs táborban élt át a hite miatt és valamennyi példaértékű cselekedete, amelyek felsorolására itt nincs lehetőségünk, méltóvá teszik arra, hogy példaképként tekintsünk rá.

Szöveg és kép: Balga Zoltán prágai magyar katolikus lelkész

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.