Jó, hogy legalább ezért itt vannak!

 

Ezt értékelni kellene. Sokszor dohog a plébános, hogy már megint csak ezért jöttek, pedig inkább azt kellene mondania: milyen jó, hogy legalább ezért itt vannak! Innen lehet aztán továbbindulni. Egyszer megjelent a plébánián egy fiatalasszony, a munkatársa hozta – folytatja. – Talán két hónapja járt ide, amikor feltűnt a férje is. Azt mondta, sokat változott a felesége az utóbbi időben, és kíváncsi volt, kik tudnak ennyi jót kihozni belőle. Aztán együtt járták végig a hitre vezető utat.”