Fotó: Bölönyi Gabriella
Az alkalom dicsőítéssel és szentségimádással kezdődött, amit Gável András zenész vezetett.
Versegi Beáta Mária nővér, a Nyolc Boldogság közösség tagja a gyermekek szentségimádásáról szólva a kapcsolódás és a jelenlét szükségességéről beszélt, amely az ember belülről fakadó igénye. A gyerekek számára ez sokszor sokkal nyilvánvalóbb, mint a felnőttek számára. Oda kell figyelnünk a hittanórákon azokra a természetes és őszinte pillanatokra, amikor egy-egy tanuló kifejezi ezt.
A legtöbb gyerek számára például érthetetlen a tabernákulum kifejezés. A játék során azonban szinte mindegyikük épített már kuckót. Egy kapcsolatra akarjuk meghívni őket, ezért a tabernákulumról bátran elmondhatjuk, hogy az egy kuckó, amiben Jézus lakik. Az idegen kifejezést a gyerekek így egy számukra is jól értelmezhető valósághoz tudják kapcsolni.
Előadása végén Versegi Beáta négy kulcsszóban foglalta össze azokat a tényezőket, amelyek hidat képeznek a liturgia és az élet között. A következő gondolatokat mondta el ezekről.
Jelenlét: Isten létmódja a jelenlét. Jézus megígérte, hogy velünk lesz a szentmisében, jelenvalóvá teszi magát értünk. Minőségi jelenlétre vagyunk meghívva.
Érzékelés: Érzékelni kell azt, ami most van, anélkül hogy minősítenénk. Előítéletektől mentesen viszonyulni a dolgokhoz. Saját magunk minősítgetése sem használ nekünk, és rengeteg energiába telik.
Együttműködés: Fontos, hogy együttműködjek azzal, ami megváltoztathatatlan: az érzéseimmel, a tapasztalataimmal, a szándékaimmal, a másikkal, a Szentlélekkel. Az igazság nála van, nem nálam. „Mit üzen nekem? Megadatott nekünk, hogy szentmiséről szentmisére találkozzunk vele. Figyelem a világgal együttműködő Istent.”
Hálaadás: Törekednem kell rá, hogy felismerjem a jót, ami megadatott. Képessé válok arra, hogy érzékeljem a jót, ami körülvesz, és amiért hálás lehetek. A hitoktatásomban több van, mint amit beletettem, nem egyedül csinálom. Isten gondoskodó.
Előadásában Marton Zsolt váci megyéspüspök az istenkapcsolat lényegéről, a megtérésről és az istengyermekség jellemzőiről beszélt. Meggyőződése szerint minden ember vágyódik Isten felé, és vágyik egy hiteles közösségre. A főpásztor Szent Ágostont idézte: „Mindenki keresi Istent, nélküle nem lehet élni.” Hogy milyen képet alkotunk Istenről, abban meghatározó szerepet játszanak a szülők és a hitoktatók.
Ahhoz, hogy a gyermek meglássa Istent, föl kell tennie azokat a kérdéseket, amelyek az elköteleződés alapjai: Van-e bensőséges kapcsolatom Istennel? Imakapcsolatban vagyok-e vele? Beengedem-e őt az életembe? Szeretném-e átadni neki az életemet? Megtérek-e naponta?
A főpásztor a mindennapi megtérésről szólva rámutatott a megújulás szükségességére. Az istengyermekség legfőbb jellemzőiként pedig a következőket említette: az Istentől való függőség (tudom, hogy a létem tőle függ); nyitottság (Isten arcát szeretném meglátni a másik emberben); tanulékonyság (kész vagyok tanulni, és befogadni a jót); egyszerűség (vállalom Istent, és olyan leszek, mint a gyermek), őszinteség; befogadás.
Beszéde végén Marton Zsolt az Egyház, a Szentatya és a püspökök tanításainak fontosságára hívta fel a figyelmet, hangsúlyozva, hogy a hitoktatón keresztül az Egyház szól az emberekhez. Ezért mindenkinek az egységre kell törekednie, tudatosítva magában, hogy amit mond és tesz, annak jelentősége van. A püspök végezetül arra kérte a jelenlévőket, hogy hitoktatóként soha ne feledkezzenek meg a következőkről: Fontosabb, hogy miként élek, mint az, hogy mit teszek. Fontosabb, amit Krisztus cselekszik bennem, mint amit én teszek. Fontosabb az egységet megélni, mint egyedül küzdeni a feladataimmal. Fontosabb a kereszt, mint a siker, mert a kereszt termékenyebb.
Ebéd után a résztvevők választ kaptak az előre feltett közérdekű kérdéseikre, majd műhelyfoglalkozások következtek. Minden hitoktató két kiscsoportos foglalkozáson vehetett részt. Ezek között voltak módszertani képzések, motivációs jellegű szakmai műhelyek és mentálhigiénés szakember által vezetett foglalkozások is. A kiscsoportos foglalkozásokat Csiba Tibor atya, ifj. Borbáth Gábor hitoktató, mentálhigiénés szakember, Kecskés Attila atya és Böndő-Szegedi Szilvia hitoktató, mentálhigiénés szakember tartotta.
Forrás: Tornay Gábor, Bölönyi Gabriella/Váci Egyházmegye
