Imádságot kér a Máltai Szeretetszolgálat
Fotó: Solymári Dániel

 

A Közel-Keleten élő keresztényekért, a háborúktól szenvedő családokért, a térségben maradó túlélőkért megfogalmazott könyörgéseket vagy egyszerű üzeneteket az ország egész területéről várja a karitatív szervezet, hogy eljuttassa őket a Damaszkusztól harminc kilométerre található Mar Jakub-kolostorba. De milyen kapcsolat köti össze a szíriai közösséget és a magyar karitatív szervezetet, és miért kér imádságot a magyarországi keresztényektől egy melkita nővér, akit a térségben működő terrorista szervezetek elsődleges keresztény célpontként jelöltek meg?
Adódik a kérdés: miért nem pénzt, gyógyszert, kórházi felszerelést, víztisztító berendezést, babatápszert vagy tábori konyhát kér az ott élők támogatására a szeretetszolgálat? A választ Győri-Dani Lajos ügyvezető alelnök így fogalmazta meg:
– Az üldözött keresztényeknek, a hazájukban hontalanná vált háborús áldozatoknak kevés, ha csupán anyagi segítséget viszünk. Legyen bár mégoly fontos és alapvető, az csupán a testüket szolgálja, míg a legnagyobb sérülést a lelkükben okozták. Rájuk gondolni, őket erősíteni talán nem nagy kérés, de az ottani közösségeknek ez többet jelent, mint amit erről mi itt, Magyarországon gondolunk.
A földrészeken átívelő, első hallásra talán különösnek tűnő kapcsolatról az alelnök elmondta, hogy a szeretetszolgálat évtizedek óta végez úttörő és hiánypótló humanitárius munkát Európán kívül is, többek között Kelet-Afrika és a Közel-Kelet számos országában. „A magyar karitatív szervezetek közül elsőként jelentünk meg az egyes térségekben különböző segítőprogramokkal, és ezt a munkát Szíriá­ban, Libanonban és Jordániában az arab tavasz véres eseményei és a szíriai polgárháború alatt sem függesztettük fel. Munkánk során mindig kiemelt figyelmet fordítottunk a keresztény közösségek megsegítésére és a velük kialakított kapcsolat erősítésére. Ennek egyik szép példája a szíriai Mar Jakub-kolostor közösségével kezdett munkánk. 2016-ban nagyszabású egész­ségügyi segélyprogramot indítottunk Aleppónak a háború következtében megsemmisült keleti városrészében. A program keretében a kétszeresére növeltük Kelet-Aleppó legszegényebb, Al-Najrab nevű negyedében az egyetlen elérhető kórház méretét és kapacitásait. Az Aleppó körüli elzárt, izolált falvak egészségügyi ellátását pedig a Magyar Máltai Szeretetszolgálat által adományozott mozgó orvosi rendelő jelenti, amelyet a Mar Jakub-kolostor szerzetesközössége üzemeltet, szoros együttműködésben Agnes Ma­ri­am de la Croix nővérrel.”
Ágnes nővér görög­kato­li­kus melkita szerzetesközösséget vezet Szíriában. A polgárháború őket sem kímélte, az életük állandó veszélyben volt. De nemcsak a harcok és az azokat kísérő nyomor miatt, hanem keresztény hitükből következően is. Ők azonban befogadták a menekülőket, élelemmel segítették a kolostornak helyet adó, muszlim többségű város éhező lakóit, akik pedig megvédelmezték őket a bevonuló és hatalomra kerülő, vagy a várost éppen elvesztő, sokszor felismerhetetlen értékrendű és identitású csapatoktól, milíciáktól.
Ágnes nővér az elrejtőzés és a bezárkózás helyett kilépett a kolostor kapuján, és segítő kezet nyújtott azoknak, akik nem menekültek el az otthonukból. Ahogy nőtt a segítők ereje és híre, úgy vált Ágnes nővér szinte minden harcoló fél ellenségévé. A nyomorúságnak Ágnes nővér számára nincs politikai tartalma, így az Iszlám Állam és a hasonló szervezetek vérdíjat tűztek ki a segítő apáca fejére. Ágnes nővér nem fél, de félti az övéit. Ütött-kopott autójával fáradhatatlanul járja az ország legeldugottabb részeit is, hogy segítséget vigyen a rászorulóknak. Az övéihez, a közösségéhez, nagy családjához azonban nem térhet haza, mert jelenlétével nem kockáztathatja a biztonságukat. Nem menekül, de a hazájában üldözött. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat ügyvezető alelnöke felidézte azt az alkalmat, amikor egyszer közösen utaztak Aleppóból Damaszkuszba.
– A kolostora, az otthona mellett haladtunk el, amely a főúttól néhány kilométerre található – mesélte Győri-Dani Lajos. – Rövid telefonok, félszavak, rögtönzött szervezés közepette megálltunk a főút mellett, egy elhagyott aluljáró alatt. Ágnes nővér az autóból kiszállva az utat figyelte, miközben a sivatagból egyenként tűntek fel a járművek, amelyeken egymás után érkeztek meg szerzetesközösségének tagjai, a befogadott rászoruló családok apraja-nagyja, hogy találkozhassanak vezetőjükkel, társukkal, testvérükkel, támaszukkal. Két, Budapestről érkezett férfiember csak állt ott a találkozást nézve, örömüket, éneküket hallgatva, az összeölelkező, egymást szorongató és mosolygó embereket figyelve. Talán tizenöt perc lehetett, nem több. Mindenkinek az arcán a legnagyobb boldogság tükröződött. Mi ketten életünk talán leghosszabb és legnehezebb tizenöt percét éltük át. A háború nyomorúsága, az üldöztetés, a hitvallás és az áldozatvállalás fogalmából olyan leckét kaptunk, amiről azóta is csak elcsukló hangon tudunk beszélni.
Búcsúzáskor Ágnes nővér azt kérte: imádkozzanak értük a magyarok. Az üzenetet videóra vették, és elhozták Magyarországra, a Máltai Szeretetszolgálat pedig imádságot gyűjtő kampányt hirdetett. A nővér üzenete megtekinthető a sziria.maltai.hu oldalon.
A szeretetszolgálat felhívását Kozma Imre atya fogalmazta meg. „A Közel-Keleten a véres összecsapások a mindennapok részévé váltak. A keresztények számának csökkenése kétségbeejtő méreteket öltött az elmúlt évek során. Szíriában a keresztények fele eltűnt, Irakban a helyzet ennél is drasztikusabb. Ha ez a folyamat nem áll meg, akkor a kereszténység véglegesen eltűnik ott és onnan, ahol a bölcsője ringott. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat országos kampányt indít, amelynek címe: Imádságot kérünk. Kérjük, nyíljék imára minél több ajak, és írják le támogató gondolataikat, imáikat. Néhány sort, vagy akár csak egyetlen szót. Küldjék el üzeneteiket nekünk, és mi vállaljuk, hogy átadjuk őket a szíriai Damaszkusztól harminc kilométerre található, a Feldarabolt Szent Jakabról elnevezett Mar Ja­kub-kolostor elöl­já­rójá­nak. Fejezzék ki együttérzésüket, hiszen minden magyar nem lehet tevékeny részese egy karitatív segélynyújtási akciónak, de imádságban, jókívánságban, lelki cselekedetekben lehetőségünk van erre, mi több, ez kötelességünk is.”
A kampány részeként fotókiállítás nyílt a budapesti Szent István-bazilika lovagtermében, amely február végéig látogatható. A tárlatot Solymári Dániel humanitárius szakember és Bielik István fotóriporter fényképeiből állították össze a szervezők. Az imádságok a felhívás megjelenését követően gyűlni kezdtek, mindjárt az első napokban nyilvános videó­üzenetben mondott imát a Közel-Keleten élő keresztényekért Beer Miklós váci megyéspüspök. A Máltai Szeretetszolgálat reményei szerint a húsvétig tartó időszakban ezrek és ezrek követik példáját, és juttatják el imáikat, fohászaikat az imadsa­got­kerunk @­mal­tai.­­hu e-mail-címre.

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..