Fotó: Fábián Attila
A pécsi Magtár Látogatóközpontban mutattuk be május 3-án Hans Joas és Robert Spaemann Imádság ködben című kötetét. Az eseményen jelen volt Udvardy György pécsi megyéspüspök is.
Az Új Ember Kiadványok sorozatban megjelent kötetben a szerzőknek a kereszténység jelenlegi helyzetéről és jövőbeli kihívásairól folytatott beszélgetése olvasható.
A kiadó nevében Kuzmányi István, a Magyar Kurír és az Új Ember főszerkesztője köszöntötte a megjelenteket. „Ennek a könyvnek az a különös értéke, hogy rámutat: katolikusnak lenni egyúttal azt is jelenti, hogy nem egyszerűsítjük le a valóságot.” Elmondta: a kötet lapjain két katolikus gondolkodó, Hans Joas és Robert Spaemann tesz bizonyságot arról, hogy lehetséges kulturált vitát folytatni akkor is, ha sok mindenben nem értünk egyet a másikkal.
Udvardy György pécsi megyéspüspök a könyv fő témájáról, a hitről beszélt. Mit jut eszünkbe először a hitről? – tette föl a kérdést a főpásztor. – Az imádás, hiszen az ember akkor nevezhető hívőnek, ha leborul teremtője előtt. A hit jellemzője az is, hogy ajándékként éljük meg. Fontos megvizsgálni továbbá, hogy mit hiszünk és hogyan hiszünk. Külön kérdés az is, milyen összefüggésben van egymással a személyes hit és az Egyház hite. A Katolikus Egyház katekizmusa is két nagy fejezetben tárgyalja a hit összefüggéseit. Az első címe Hiszek, a másodiké pedig Hiszünk. Lehet, hogy a hit félelemből születik, de elvezethet bennünket a szemlélődésig. Az sem elhanyagolható szempont, hogy a vallásos kultúra milyen nagy mértékben segítheti, hiánya pedig mennyire megnehezítheti a hit kialakulását és megerősödését. A hit társadalmi és politikai megjelenését nem feltétlenül lehet egy síkon kezelni.
A megyéspüspök felidézte: „Érts, hogy hihess, higgy, hogy megérthess” – mondja Szent Ágoston. A hit alapja a kinyilatkoztatás, mely feltárulhat előttünk, de el is rejtőzhet. Szeretnénk ugyan megragadni, de teljes bizonyossággal és kimerítő módon ez nem sikerülhet. Hitbéli választásaink a legszemélyesebb döntéseink. Ez arra is rámutat, hogy a hitről kialakított álláspontunk valójában azt mutatja meg, mit gondolunk az életről. A könyv előszavát idézve: „a mai embert a vallásbarát istentelenség jellemzi”. Ferenc pápa írja Örüljetek és ujjongjatok (Gaudete et exsultate) kezdetű apostoli buzdításában: „Igen nagy kereslet van a Krisztus nélküli Istenre, az Egyház nélküli Krisztusra és a nép nélküli Egyházra.” „Ez a könyv arra ösztökél bennünket, hogy helyesen formáljuk a magunk hitét” – zárta gondolatait Udvardy György.
Ragadics Tamás szociológus, a Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola (PPHF) tanára Hans Joasról beszélt: „Évekkel ezelőtt egy értékekről szóló konferencián a keresztény társadalmi tanítás alapjairól tartottam előadást. Valaki rákérdezett, hogy tulajdonképpen mit akarok ezzel. Éreztette velem, hogy egy értékekről szóló tudományos diskurzusban azért nincs helyem, mert engem a keresztény ideológia befolyásol.” A pécsi teológiai főiskola oktatója szerint Hans Joas úgy tudott a mai szociológiai gondolkodás egyik meghatározó alakjává válni, hogy katolikusként is hiteles maradt. Svédországtól Dél-Afrikáig nagyon sok helyen működött, de tanított a szociológia fellegvárában, Chicagóban is.
Joas elsősorban az európai problémákra fókuszál. Mindig az értékek felől közelíti meg a kérdéseket, azt vizsgálja, hogyan lehet hiteles értékrendszert felmutatni a mai ember számára. Fogalmait igyekszik pontosan, a megfelelő helyen és szinten alkalmazni. A folyamatok társadalmi beágyazottságát kiemelten fontosnak tartja, ugyanakkor – az építést és a jobb megértést szolgálva – kritikusan közelít a társadalmi kérdések és az Egyház felé is – mutatott rá Ragadics Tamás.
Görföl Tibor, a PPHF tanára, a könyv fordítója a nemrég elhunyt Robert Spaemann életéről szólt. Kiemelte: Spaemann az utolsó nagy katolikus generáció tagja volt. Kritikus szelleme nehezen tűrte maga körül az igazságtalanságot és az alakoskodást. Ezt a beállítottságát csak a legnagyobbak tudták elviselni, közéjük tartozott Szent II. János Pál és XVI. Benedek pápa is.
Spaemann számára a filozófia és a hit volt a legfontosabb. Az újkorban az emberrel kapcsolatban két felfogás alakult ki: az egyik szerint az a feladatunk, hogy megteremtsük a létfeltételeinket – ezt nevezte Spaemann polgári ontológiának –, a kereszténység viszont azt hangsúlyozza, hogy az embernek önmagát kell kibontakoztatnia. François Fénelon (1651–1715) és Jacques-Bénigne Bossuet (1627–1704) vitája – melyről Spaemann könyvet is írt – azt feszegette, hogy vajon miért kell szeretni Istent: önmagáért vagy valami jutalomért. Spaemann szerint valójában mind a ketten tévedtek, mert abból indultak ki, hogy az ember feladata az önfenntartás, és nem a kibontakozás.
Az ember lényege Spaemann szerint két cselekedetében jelenik meg a leginkább: a megbocsátásban és az ígéretben. A megbocsátásban megengedjük a másiknak, hogy ne legyen azonos azzal, amit tett. Az ígéret azt jelenti, hogy felelősséget vállalunk valami olyasmiért, ami fölött teljességgel nem rendelkezünk, ami fölött nincs hatalmunk.
A XX–XXI. század fordulójának legtekintélyesebb konzervatív filozófusa Robert Spaemann volt – mondta Görföl Tibor. – Hallatlanul komolyan vette azokat az újszövetségi kijelentéseket, melyek a kereszténység és a világ közötti feszültségre és ellenállásra utalnak. Korunkban verseny folyik a kényelemért, az nyeri meg magának ez embereket, aki a legkényelmesebb életet ajánlja. „A kereszténység arra van ítélve, hogy alulmaradjon a kényelemért folytatott harcban” – mondta Spaemann. Szerinte az Egyháznak mindig a vesztesek mellett kell állnia. Sokat beszélt az imádságról, utolsó könyveiben a zsoltárokat kommentálta. A misztikáról az volt a véleménye, hogy aki a hit létráján feljutott, annak meg kell tartania emlékezetében mindent, ami elvezette őt a legmagasabb szintre. „E két nagy katolikus gondolkodó beszélgetését érdemes olvasni és terjeszteni” – zárta ismertetőjét Görföl Tibor.
Hans Joas és Robert Spaemann Imádság ködben – Van-e jövője a keresztény hitnek? című kötete megvásárolható az Új Ember könyvesboltban (Budapest V. kerület, Ferenciek tere 7–8.; nyitvatartás: hétfő, kedd, csütörtök, péntek 9–17 óráig; szerdán 10–18 óráig) vagy megrendelhető az Új Ember online könyváruházban.
