Fotó: Balázs Attila/MTI
Tamás György, Pócspetri polgármestere elmondta, a rehabilitációs eljárás folytatásaként a tragikus események helyszínét, a polgármesteri hivatal épületét történelmi emlékhellyé szeretnék nyilvánítani, valamint elkezdik fejlesztését is. Az ünnepségen Simon Miklós, a térség országgyűlési képviselője, Seszták Oszkár, a megyei közgyűlés elnöke és több megyei hivatalvezető is részt vett. A község Szent Kereszt felmagasztalásáról nevezett templomában a pócspetri születésű Veres András győri megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke celebrált ünnepi szentmisét.
Az esemény alkalmából rendezett megemlékezésen Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes köszöntését tolmácsolva Csallóközi Zoltán kabinetfőnök a hatvankilenc évvel ezelőtti történéseket felidézve arról beszélt: a rendszerváltozás után csaknem két évtizednek kellett eltelnie, hogy a háború utáni történelemtanítás elferdített szemléletén változtassanak, az elhallgatott fejezetekről pedig nyugodtan, tényszerűen lehessen beszélni.
A kommunista történelemszemlélet a hazájukért dolgozó, életüket feláldozó, nemzetükért felelősséget vállaló embereket tüntette fel ellenségként, helyükre a megszállókat korlátlanul kiszolgáló kollaboránsokat állította példaképül – fogalmazott a kabinetfőnök.
Csallóközi Zoltán hozzátette, a rendszerváltozás után megindult egy folyamat, amelyben az értékek a helyükre kerültek, a rendszer áldozatait már igazi példaképként lehet tisztelni.
A pócspetri eset előzményeként 1948. május 15-én Ortutay Gyula vallásügyi és közoktatási miniszter bejelentette az iskolák államosítását. Iskoláinak elvesztését a legtöbb egyház tudomásul vette, azonban a Katolikus Egyház – élén Mindszenty József bíborossal – ellenállt. Ennek hatására Pócspetriben is szervezkedni kezdtek annak érdekében, hogy a helyi egyházi iskolát ne szüntessék meg. Június 3-án Asztalos János helyi plébános felhívására az esti litánia után több száz hívő vonult a jelenlegi községháza épületéhez, ahol az iskola államosításáról dönteni hivatott képviselő-testület ülésezett. Az ellenük kivezényelt rendőrök egyikének a kezében dulakodás közben elsült a fegyver, halálra sebesítve az egyenruhást.
A korabeli hatalom a balesetet gyilkosságnak beállítva példát akart statuálni, Királyfalvi Miklós segédjegyzőt június 11-én kivégezték, Asztalos János plébánost pedig halálra ítélték, de az ítéletet másodfokon életfogytiglani börtönre enyhítették. A községben kijárási tilalmat rendeltek el, a lakók közül több embert még aznap előállítottak és letartóztattak, bántalmazással kényszerítve őket vallomástételre. A verésekbe hárman később bele is haltak, többen súlyos büntetést kaptak.
Az Országgyűlés 1948. június 16-án végül elfogadta az egyházi iskolák államosításáról szóló törvényt, melynek hatálya alól csak nyolc katolikus, három református, egy evangélikus és egy izraelita gimnáziumot mentesítettek. A megfélemlítés nem törte meg a pócspetrieket, bár a falun sokáig rajta maradt a „rendőrgyilkos” bélyeg: a per után egy évvel két helyi fiatalember, Miterli György és Som Ferenc jelentkezett a faluból kispapnak, és a következő évtizedekben több papot nevelt ki a község.
A Fővárosi Bíróság 1990-ben hatályon kívül helyezte az ítéletet, Asztalos Jánost és Királyfalvi Miklóst a vád alól felmentette, és hatályon kívül helyezett további négy vádlott elleni ítéletet. A bíróság 1993 végén perújítási tárgyalás alapján további két vádlottat mentett fel bűncselekmény hiányában.
Szombaton a jelenlévők és az áldozatok rokonai az emlékezés koszorúit és virágait helyezték el az 1948-as események áldozatainak emléktáblájánál, ezt követően Királyfalvi Miklós ünnepélyes újratemetési szertartását tartották meg a község temetőjében. A segédjegyző hamvait korábbi nyughelyéről, Rákoskeresztúrról kihantolták, Pócspetribe szállították, és örök nyugalomra helyezték.
A pócspetriek történetéről az 1980-as években Ember Judit készített dokumentumfilmet.
