Homíliavázlat: Az élet erősebb…

Földi élete során Jézus gyakran hangsúlyozta a lélek halhatatlanságát, és meghirdette azt a sokak számára szinte hihetetlen ígéretet, mely szerint aki benne hisz, még ha meghalt is, élni fog. Azért támasztotta fel az embereket, azért fontosak csodái közül a halott-támasztások, hogy kézzelfogható tényekkel bizonyítsa a föltámadás lehetőségét.
Az élet mulandóságát naponta megtapasztaljuk, de ő bizonyította, hogy az élet erősebb a halálnál, ő az élet ura, és Istennél minden lehetséges. Igazolta, hogy az élet azért szép, mert újrakezdhető, és még a legnagyobb ellenségünket is le tudja győzni, mert a halál, a földi megsemmisülés nem mindennek a végét jelenti: ezt követően jön az új, az örök élet. Megfogta Jairus lányának a kezét. Boldog az az ember, aki megadja magát Isten szeretetének, és hagyja, hogy Jézus kézbe vegye az életét, hogy megfogja a kezét. Megfogja a miénket is a szentségek felvételében, megfogja kezünket minden szentmisében és szentáldozásban, amikor az élet kenyerét nyújtja felénk. Megfogja remegő kezünket a bajban, a betegségben, emberi tehetetlenségeinkben és a halál közeledésében. Mellénk lép, hogy soha ne legyünk kivetettek és elhagyatottak. Megfogja kezünket rokonaink, barátaink, lelkipásztoraink által, hogy feltámadva, új erővel közösen járjuk a szeretet útját.

Miközben Jézus Jairus házába igyekezett, jelentették az eléje siető szolgák, hogy a kislány már meghalt. Jézus azonban nem fordult vissza, hanem csendre intette a siratóasszonyokat: a kislány nem halt meg, hanem alszik. Erre kinevették. Ő azonban megfogta a kislány kezét, és életre támasztotta. Ezzel jelezte, hogy akinek megfogja a kezét, akinek megérinti a lelkét, az biztos ösvényen járhat a földi zarándokúton, és számára a mindenen túl a minden jöhet el. A minden pedig a mennyek országa.

A mélyen hívő zeneszerző, Händel élete utolsó négy évét Londonban töltötte. II. György király is nagy tisztelője volt a művésznek, szívesen hallgatta koncertjeit. Amikor előadták a Messiás című zeneművét, Händelt kihallgatáson fogadta a király: „Nagyon köszönöm, ön remekül szórakoztatott rendkívüli muzsikájával.” A zeneszerző illő tisztelettel megjegyezte: „Sajnálom, felség, de meg kell mondanom, hogy ezt a művet nem a hallgatóság szórakoztatására komponáltam, hanem az emberek Istenhez emelése volt a célom.” – Ez a legnemesebb célok egyike.

Jézus sem a szórakoztatás, az olcsó népszerűség céljából tette csodáit, hanem alázatos egyszerűséggel és határozott bátorsággal meg akarta mutatni, hogy aki benne hisz, aki belé kapaszkodik és hozzá tartozik, az nem veszhet el. Bizonyította, hogy azért jött e világba, hogy a bűn és a halál bilincsét összetörje, a résztvevő, tettekben megnyilvánuló szeretetet bemutassa és az embereket visszavezesse Istenhez. Uram, érintsd meg a lelkünket, és fogd meg a mi kezünket !