Pilátus nem értette Jézus szavait. „Mi az igazság?” – kérdezte szkeptikusan. Jézus korábban kijelentette: „Én vagyok az út, az igazság és az élet.” Igen, ő maga az igazság. És ő maga az Isten országa, ahogy a nagy Origenész találóan mondta. Jézussal elérkezett közénk Isten uralma; az Ország már kibontakozóban van – a lelkekben. Mert a Feltámadott Lelke itt működik a hívők közösségében, az egyházban. Isten Országa nem azonos az egyházzal, ahogy a zsinat tanítja, hanem az egyházi közösség csak csírája az időben kibontakozó és majd a végítéletkor beteljesedő Isten uralmának. Majd amikor – a mai olvasmány szerint – az Atya mindent alávet a föltámadt, megdicsőült Krisztusnak, aki visszaviszi az Atyához a megváltott emberiséget és az újjáteremtett mindenséget, és „Isten lesz minden mindenben.”
Az egyháznak és minden hívő tagjának most, az időben sodródva az a feladata, hogy Krisztus példájára tanúságot tegyen az Igazságról, vagyis Krisztusról. Hirdetnünk is kell az Ország evangéliumát, akár alkalmas, akár alkalmatlan, de elsősorban tanúságot kell tennünk arról, hogy Isten Országa már elérkezett; már kibontakozóban van azokban, akik befogadják a Feltámadott Lelkét, befogadják a megistenítő szeretetet. Az új teremtés tehát megkezdődött, a sötétség birodalma felett győzött az Úr. De a jó és a rossz küzdelme még tovább tart a lelkekben, a kísértő csábítja Krisztus király híveit. Az ágostoni „Két Város” vagy az ignáci „két zászló” hasonlata a valóságra utal. Döntenünk, választanunk kell Krisztus vagy a Gonosz tábora között. Egészen fel kell zárkóznunk Krisztus mellé, mert ő az út, amely az Életre vezet.
A földön, időben zarándokló egyházat megerősíti a feltámadott Úr ereje, hogy külső bajait és nehézségeit legyőzve hűségesen kinyilvánítsa a világban Ura misztériumát, amíg végül is az meg nem mutatkozik teljes világosságában (vö. LG 8). Az ítélet napjáig Isten szántóföldjén együtt nő a jó búzával a konkoly is. Csak majd az ítéletkor történik a szétválasztás és a kirostálás. Addig a türelmes és irgalmas Isten, aki minden embert meghívott Krisztusban az üdvösségre, várja a bűnösök hozzá térését. Szeretete számtalan jelével igyekszik magához szelídíteni lázadozó akaratunkat. Sajnos, mi rövidlátó és korlátolt emberek sokszor engedünk a hazugság atyjának, a gonosznak, akinek legnagyobb csele az, hogy elhiteti: nem létezik. Kérnünk kell a megkülönböztetés Lelkét, a Szentlelket, hogy felismerjük az igazat és a jót, és azt meg is valósítsuk. Aki megteszi az igazságot, az a világosság embere, Krisztus király követője, már a megkezdett: örök életet éli.
