Homíliavázlat – Jézussal egységben kell maradnunk, mint a szőlővesszőknek a tőkén, hogy gyümölcsöt hozzon a kegyelmi életközösség. Hányszor ismétli Urunk: maradjatok bennem, hogy életetek termékeny legyen! „Aki bennem marad, és én őbenne, az bő termést hoz. Hiszen nélkülem semmit sem tehettek.” És ki marad benne? Aki szereti őt, tehát aki parancsait megtartja. „Maradjatok meg szeretetemben!”
De a hasonlat egyben figyelmeztetés is: a száraz szőlővesszőt a gazda lemetszi és tűzre veti. Akiben nincs szeretet, akit a bűn révén elszakad az életforrástól, akiben már nem kering az életnedv, az nem való másra, mint hogy lemessék és tűzre vessék. De a hasonlatnak van vigasztaló szempontja is. A szőlősgazda „a gyümölcshozót megtisztítja, hogy még többet teremjen”. Sokszor érezzük, hogy a Gazda metszőkése elevenünkbe vág, amikor fájdalmat okoz, amikor szenvedéssel próbál meg bennünket. A bennünket érő bajt ne babonás módon tekintsük, ne Isten büntetését lássuk benne, hanem a próbát, a lehetőséget. Isten nem a vesztét, hanem a javát akarja a bűnös embernek: hanem hogy megtérjen és éljen. A gazda megmetszi a szőlőt, hogy több termést hozzon. Tóth Árpád mindezt ragyogóan és megrendítően megénekelte Isten oltó-kése című költeményében:
…Tudom és érzem, hogy szeretsz:
Próbáid áldott oltó-kése bennem
Téged szolgál, mert míg szívembe metsz,
Új szépséget teremni sebez engem.
Összeszorítom ajkam, ha nehéz
A kín, mert tudom, tied az én harcom,
És győztes távolokba néz
Könnyekkel szépült, orcád-fényű arcom.
Ha a fájdalom összeszorítja ajkát, a hívő ember a Fájdalmak Férfiára gondol, aki magára vette bűneinket, aki betegségeinket hordozta, hogy megszabadítson bennünket. A szenvedést, a bajt keresztnek tartjuk, és Jézussal együtt hordozzuk, ha nem is értjük a próbatételt, mert tudjuk, hogy vele együtt a feltámadás vár ránk. Ez a keresztény élet lényege, ez a húsvéti misztérium: halál és feltámadás. Meghalni bűnnek, és új életet élni a feltámadt Krisztus Lelke által. A filozófus, Henri Bergson írta: az ember akkor örül, ha élete kibontakozik, ha az élet diadalmaskodik. A húsvét örömforrása a halálon diadalmaskodó Krisztus. Ha vele egységben maradunk a hit és a szeretet által, isteni életünk kibontakozik, és gyümölcsöt hozunk az örök életre.
