Fotó: Lambert Attila
Házaspárokkal beszélgetve kapaszkodunk fel az esztergomi Várhegyre a Házas Hétvége mozgalom lelkinapján. Előadás, beszélgetés és közös játék után szentmisére igyekszünk. Sokan vagyunk, megtelik a bazilika. Az egész országból, a határon túlról és tizenhárom különböző országból érkeztek párok a rendezvényre, s a magyar közösséggel együtt ünnepelnek a Házas Hétvége Európai Tanácsának, ennek a nemzeti felelősöket tömörítő nemzetközi testületnek a tagjai is.
Feleségként természetes, hogy az jár a fejemben, vajon mi az, amitől ez a nehéz hűség nekik ilyen könnyű, amitől ez a küzdelmes kapcsolat ilyen szépen működik. Több mint hatszázan vannak jelen, s akadnak itt egészen idős, hetven év körüli párok is, mint például a magyar alapítók, Csanády Márta és Mihály. Ezek a házaspárok arról tesznek tanúságot, hogy a szeretet képes életre szólóan boldoggá tenni az embert. A beszélgetések során később bepillantást nyerhetek ebbe a titokba, de ne szaladjunk ennyire előre…
A szentmisén a főcelebráns, Erdő Péter bíboros homíliája segít elmélyedni a házastársi kapcsolat kérdéseiben. A főpásztor Jézus házasságról mondott szavait állítja beszéde középpontjába. „Ez a tanítás ma is provokatív. Ma is dörömböl a szívünk ajtaján. Ma is rádöbbent arra, hogy az emberi lénynek milyen nagyszerű hivatást adott Isten.” Az evangélium úgy szól a házasság felbonthatatlanságáról, hogy szembehelyezi azt a kor gyakorlatával. A korabeli zsidó törvények ugyanis szinte minden esetben lehetőséget adtak a házasság felbontására. A kor viszonyai között Jézusnak a házasságról alkotott felfogása egyáltalán nem volt szokványos, sőt, különösen szigorúnak számított, olyannyira, hogy a tanítványok is megütköztek rajta. Nem véletlenül mondták, ahogyan a Máté-evangélium idézi: „ha így áll a dolog férj és feleség között, nem érdemes megházasodni”.
Jézus a házasság felbontására vonatkozó kategorikus tilalmat a Teremtő szándékával indokolja. „Isten megteremtette az embert, saját képmására, az Isten képmására teremtette őt, férfinak és nőnek teremtette őket. Isten megáldotta őket, Isten szólt hozzájuk: »Legyetek termékenyek, szaporodjatok, töltsétek be a földet«” – olvashatjuk a Teremtés könyvében, és a tízparancsolat is egyértelműen kimondja, „házasságot ne törj”. Jézus tanításának lényege, hogy a tízparancsolat mindenkit kötelez, mégpedig a krisztusi szeretet tökéletességének mértéke szerint. „Jézus tanítása arról tanúskodik, hogy a házasság és a család az értékeknek abba a világába tartozik, amely az ember örök hivatásával kapcsolatos” – mondta a főpásztor.
A házasság kísérését, ápolását segítő mozgalmak a házastársak mellé állnak, hogy támogassák őket ezen az úton. A Házas Hétvége mozgalom lelkinapja már azoknak szól, akik ráléptek erre az útra, és évek óta járnak rajta. A Németországból érkezett Gabi és Manfred akkor talált rá a lelkiségi mozgalomra, amikor kapcsolatukat építő hétvégi programot kerestek maguknak. Ifjú házasokként ugyanis megfogadták, hogy minden évben kiválasztanak maguknak egy hétvégét, ami csak róluk, a kapcsolatukról szól. Várakozásaiknál sokkal többet kaptak, amikor 2003-ban elmentek a Wordwide Marriage Encounter (WWME) házassági kapcsolatokat elmélyítő programjára. Csatlakoztak a közösséghez, és ott ragadtak. A Házas Hétvége ugyanis a párokat dialóguscsoportokba hívja meg, ezeket tartományokban kapcsolja össze, majd országos, kontinens- és világszinten is elősegíti az összetartozás megélését, a WWME keretében.
Egyedülálló, hogy a Házas Hétvégének papok is a tagjai. „A Katolikus Egyház alapkövei a házasság és az egyházi rend. E két közösségalkotó szentség eltérő módon, de ugyanazt a célt szolgálja: Krisztus szeretetének megélését és továbbadását” – hirdeti a lelkiségi mozgalom. Thorday Attila atya szerint a Házas Hétvége a mozgalomban tevékeny szerepet vállaló paptestvérek nélkül elképzelhetetlen. A házaspárokkal ápolt szoros kapcsolat pedig családbaráttá teszi a papokat. E két szentség kiegészíti egymást, összekapaszkodik. Rosner Zsolt atya is erre gondol, amikor így fogalmaz: „a Házas Hétvégében a családokkal együtt az élő Egyházat tudom megélni”.
Gabi és Manfréd a mozgalom segítségével jutottak el önmaguk és egymás megismeréséhez. A Házas Hétvége mélyítette el az istenkapcsolatukat, és vonta be őket az Egyház közösségébe, ahol mindketten, együtt és külön-külön is, feladatokat vállalnak. Gabi számára az első hétvége pontosan olyan élmény volt az Egyházról, amilyenről mindig is álmodott: „Együtt voltunk, szeretetteljes kapcsolatban, bizalommal teli légkörben” – ezt tapasztalta, és ezt éli meg azóta is. Manfred szerint a Házas Hétvége mozgalom tartást ad az embernek, s egy olyan viszonyulást alakít ki más emberekhez, ami működőképessé teszi a kapcsolatokat. A lelkiségi mozgalom azt igyekszik tudatosítani a párokban, hogy a házasságra és a házastársa kimondott első igent még sok-sok továbbinak kell követnie. Naponta kimondott igeneknek, nehézségekben is kimondott igeneknek. A hétköznapokban is kitartó szeretetkapcsolat alapja az, hogy a szeretet nem pusztán érzés, hanem tudatos döntés egymás mellett.
Körmendy Zsófi és Gábor csaknem két évtizede tartoznak a közösséghez. „A harmadik gyermekünket vártuk, amikor mély válságot éltünk meg. Már kezdtünk kilábalni belőle, közeledtünk egymás felé, de a Házas Hétvége nagyon sokat lendített a kapcsolatunkon. Nemcsak megmaradtunk egymás mellett, de előre is tudtunk lépni.” Esztergomban szervezőként vannak jelen, két gyermekük önkéntesként segédkezik. Péter fiuk a budai görögkatolikus egyházközség hittanos közösségét is bevonta a munkába. Zsófi azt emeli ki, hogy a mozgalomhoz tartozásuk révén megtanultak szembenézni a nehézségekkel, Gábor pedig hozzáteszi: olyan kommunikációs módszerrel gazdagodott, amelynek segítségével képes kifejezni az érzéseit. Felismeréseik ébren tartásában és elmélyítésében sokat segít nekik a dialóguscsoport, amelyben a részt vevő házaspárok szerencsés esetben a házas hétvégés atya segítségével beszélhetik át az adott alkalom témáját. S eközben persze a közösség is épül – ennek voltunk tanúi az esztergomi lelkinapon is.
