Hegyestű

A tájegység valamennyi települését felkerestük, s páratlan élményben volt részünk. A Káli-medence legnépesebb, ezerfős községe Kővágóörs, ahol egymás mellett áll a katolikus és az evangélikus templom, harangjaik vasárnap délelőtt fél tizenkettőkor egyszerre szólnak. Szentbékkállától Mindszentkálla felé található a kőtenger, ahol igen változatos formációkban gyönyörködhet a turista. Salföld alig százlelkes község, a majorban őshonos magyar háziállatok, fűszer- és gyógynövénykert tekinthető meg, a határában lévő kőtenger kevésbé látványos, mint a szentbékkállai. Balatonhenyét az útikönyvek nem is említik, pedig igazán hangulatos falucska.

Monoszló felé autózva már messziről látszik az érdekes formájú hegy, a 337 méter magas Hegyestű. Olyan, mintha egy óriás leharapta volna a felét. A magyarázat azonban egyszerű: a bazaltkőzetet rejtő hegy északi oldalán kőfejtő működött, s mire a feldolgozás befejeződött, a hegy felét elhordták. A közel ötven méter magas bányafal felfedi számunkra az öt-hat millió évvel ezelőtt működött bazaltvulkán belsejét. A kráterben megdermedt láva a kihűlés folytán sokszögletű, függőleges oszlopokra vált el. A látvány Európában is ritka, hazánkban pedig egyedülálló. A felhagyott bánya ma geológiai bemutatóhely, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park fennhatósága alá tartozik. A Dunántúl és a Balaton-felvidék geológiai felépítését, jellemző kőzeteit, ásványait és a tájegység természeti értékeit ismerhetjük meg. Tiszta időben kiválóan látszik innen a Balaton, a Fonyódi-hegy, a Badacsony, a Gulács, a Csobánc, a Fekete-hegy, a Boncsos- tető, a sasszeműek pedig még a Tátikát is felfedezhetik.

 

Fotó: Gajdó Ágnes