Házastárs, anya – példakép

Boldog Gizella áldozatvállaló asszonyi és anyai küzdelme, fészekösszetartó, családszerető életútja kell hogy példaként álljon a mai magyarság előtt is – fogalmazódott meg Veszprémben a május 4. és 10. között tartott Gizella-napok kapcsán. Immár tizenkilencedik alkalommal rendezte meg a város az érsekséggel karöltve a programokban gazdag, magyarságban és keresztény hitben megerősítő programsorozatot a királynék egykori koronázóvárosában. A veszprémi főegyházmegye társvédőszentjének, Boldog Gizellának ünnepéhez kapcsolódó eseménysorozat a kultúra, a művészetek, a vallás és a néphagyományok értékes összhangját teremtette meg. Az ünnep alkalmat adott Gizella királyné emlékének, példájának felidézésére, alakjának, szerepének aktualizálására. Bemutatkozhattak a veszprémi kistérség kézműves és művészeti alkotói, a programot pedig szakrális tárlatok, népi és modern táncművészeti események, valamint a bajor származású királyné szülőhelyének, Passaunak és Veszprémnek testvérvárosi találkozója tette teljessé. Központi eseménye volt az idén is a programsorozatnak az egyházmegyés papi zarándoklat, amelynek csúcspontja mindig az érsekség előtt bemutatott szabadtéri szentmise, melynek főcelebránsa idén Ternyák Csaba egri érsek volt. A szertartásra érkeztek lelkipásztorok a passaui egyházmegyéből is. Ternyák Csaba szentbeszédében az állam- és egyházszervező Szent István oldalán álló Gizella segítő, az uralkodói munkában, feladatokban is osztozó házastársi szerepét emelte ki. Igaz ma is – mutatott rá a főpásztor –, hogy a család lelki élete formálásának fő szereplője a feleség, az édesanya. A szentmise után körmenetben hordozták végig a veszprémi várban Boldog Gizella ereklyéjét. A hagyományokhoz hűen idén is ünnepi koncertet rendeztek a királyné által alapított és általa szakrális felszerelési tárgyakkal gazdagon ellátott Szent Mihály-főszékesegyházban. A városhoz kötődő zenészek, énekesek, énekkarok idézték meg a magyar népzene és az egyházi zene segítségével Szent István korát, Gizella emlékét – idén a veszprémi Gizella Női Kar és a helyi Csermák Antal Zeneiskola növendékei adtak hangversenyt. Veszprémi ősbemutatóként felhangzottak részletek Vavrinecz Béla Gizella-oratóriumából is, megidézve a királyné életének jeles állomásait. A veszprémi székhelyű Szent Imre Egyesület rendhagyó megemlékezése elsősorban Gizellát mint édesanyát állította középpontba. A rendhagyó ünnepségen gyermekek verssel, énekszóval és tánccal köszöntötték Boldog Gizellát és amit képvisel: az anyai szeretetet. Egy szociológiai előadás keretében pedig a tudomány felől közelítették meg a család, a házasság szerepét a mai társadalomban. Jeles eseménye volt az ünnepségsorozatnak a „lengyel nap”, amelyen a krakkói jezsuita Ecclesia ikonfestőműhely alkotásaiból nyílt reprezentatív kiállítás a Téglamúzeumban. A tárlatot Márfi Gyula érsek nyitotta meg. Piotr Stefaniak lengyel történész Árpád-házi szent asszonyok Lengyelföldön címmel tartott előadást a két nemzet kapcsolatáról, amely – mint elhangzott – Gizella koráig nyúlik vissza. A nap méltó zárásaként lengyel nyelvű szentmisét mutatott be a bazilikában Zygfryd Kot SJ, az ikonfestőműhely vezetője és Leszek Kryza, a budapesti lengyel közösség plébánosa. Az ünnepi hét záróeseményeként az önkormányzat nevében Debreczenyi János polgármester átadta a Gizella-díjat a város azon alkotó személyiségeinek, akik kulturális, lelki, művészeti tevékenységükkel gazdagítják a szűkebb pátria szellemiségét. Majd, ahogyan az előző években is, zenés kulturális program zárta az ünneplést, amelyen ezúttal Jókai Anna volt a díszvendég. Az írónő köszöntőjében rámutatott: Gizella tudta azt, amit ma oly sokan megkérdőjeleznek az országban, hogy spirituális emelkedés nélkül, az Istennel való kapcsolat rendezése nélkül nem lehet igazi felemelkedés. A kereszténység felvételének ezért volt különös jelentősége népünk életében is, hiszen arra serkentett, hogy ne csak emlegessük Jézus Krisztust, hanem próbáljunk példája szerint élni is. Gizella üzenete a mai magyaroknak is szól, 2010 tavaszán…