A szentmise után az óvodások adtak műsort, majd a hagyományőrző csoport fellépése következett: a népviseletbe öltözött énekesek vallási motívumokban gazdag népdalokkal, illetve citerazenével emelték a hangulatot. A kék alapon fehér, szegfűmintás furtai hímzés egyedülálló népi motívum, amire büszkék is a faluban élők. Rákóczi Jenő plébános kezdeményezésére sokan bekapcsolódnak a település értékeinek megőrzésébe és a közösségért végzett munkába is. Idén alakult meg az ezerkétszáz lelkes falu karitászcsoportja.
Palánki Ferenc püspök a szentmise homíliájában arról beszélt, hogy az ember ünnepre van teremtve, ott él benne a vágy, hogy jól érezze magát, és megünnepelje a létezését. A bűn következményeként azonban nem tudunk úgy örülni, ahogyan Isten akarja, pedig a vágyakozás továbbra is bennünk él. Ezért rászorulunk Isten irgalmára, szeretetére, a megváltás kegyelmére. A megyéspüspök arra is rávilágított, hogyha az ünnepben nincs jelen a szeretet, akkor az csupán karikatúrája önmagának.
A püspök szerint az ünnep értelmét, ahogyan egész létezésünkét, Isten adja meg. Az Úr nagy lakomát rendez, ám sokan visszautasítják a meghívását, pedig az emberhez leginkább méltó cselekedet az volna, ha elfogadnák azt. A létezés értelme nem más, mint hogy Isten megteremtett bennünket, s meghívott az örömre, a vele való szeretetkapcsolatra. Egymást is csak akkor tudjuk jól szeretni, ha jól szeretjük Istent, ha élő szeretetkapcsolatban vagyunk vele.
A helyes ünneplés lényeges eleme az extázis. Hétköznapi értelemben akkor használják ezt a kifejezést, ha valaki bizonyos tudatmódosító szerek hatására önkívületi állapotba kerül. A főpásztor hangsúlyozta, az extázis szó szerint azt jelenti, hogy az ember kilép önmagából. Ez Jézus Krisztus extázisához hasonlatos, aki kiüresítette önmagát, és emberré lett, hogy magához emeljen bennünket. Az igaz ünnep tehát akkor jön el, amikor kilépek az önzésemből, és elindulok a másik ember felé, így ünnepelem meg a szeretetteljes létezést. Ez a kiüresedés valósul meg bennünk akkor is, amikor észrevesszük a szükséget szenvedő embert, feladjuk a kényelmünket, kilépünk önmagunkból, és elindulunk a másik ember szolgálatára, nem azért, mert megérdemli, hanem mert ebben a cselekedetben is Istent ünnepeljük.
Palánki Ferenc hangsúlyozta: a világ, ahogyan Isten megteremtette, szent volt, ám a bűn megszentségtelenítette. Jézus Krisztus azért jött, hogy újra felszentelje azt, s arra hívta meg tanítványait, minden embert, hogy legyenek munkatársai a világ megszentelésében. Ehelyett mit látunk? Az emberek meggyalázzák az Istenhez tartozó, szent dolgokat, gúnyolódnak a templomba járókon, és gyakran előfordul, hogy a megkereszteltek saját testük templomát is megszentségtelenítik a bűneik által. A konszekráció, a megszentelés – amely minden szentmisében jelen van – a mi életünkben, a világban is létrejöhet, ha visszaadjuk azt Istennek.
Életünket akkor éljük igazán emberhez méltóan, ha a hétköznapokat is ünneppé tudjuk változtatni – fogalmazott Palánki Ferenc megyéspüspök.
Furta Berettyóújfalutól tizenöt kilométerre délnyugatra, a Sárrét határában fekvő település. Római katolikus templomát és a plébániáját Fáy Ferenc és Kende László kisprépostok építtették, 1782 és 1786 között. A templomot Szent László király tiszteletére szentelték fel 1791-ben.
A templom kora építészetének egyik remeke. Egyhajós, nyugati főhomlokzatú, középtornyos épület. Provinciális barokk stílusban épült, gazdagon tagolt, de kialakításában és formaképzésében copf stíluselemek is felfedezhetők. Formájában eltér a korabeli hagyományos vidéki templomoktól. A sík mennyezetű templomhajóhoz erőteljesen tagozott, íves falkiképzéssel csatlakozik a jellegzetes barokk hagymasisakkal fedett toronytest. A félkörzárású szentélyrészhez két oldalon toldalékszerűen építették hozzá az alacsonyabb belmagasságú sekrestyét. A templom főbejáratát a hajó elé állított torony felőli oldalon helyezték el. Az épületnek ez az oldala a főhomlokzat, amely a torony miatt erőteljes hangsúlyt kap.
Forrás és fotó: Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye
