Méginkább megragadta figyelmünket Pálinkás József akadémiai elnök megnyitó beszédének több fontos kijelentése. „A tudománytól mindent várni túlzó követelés, a tudományt eljelentékteleníteni viszont végzetes hiba lenne.” Pálinkás József kiemelte: Emberség, bizalom, szolidaritás, szilárd erkölcsi alapok, a tényekkel való őszinte szembenézés nélkül nincsenek megoldások.
XVI. Benedek pápa éppen a közelmúltban szólt kutató orvosokhoz és orvostanhallgatókhoz arról, hogy a természettudomány eredményei ne vakítsák el őket, bármily büszkék is lehetnek tudományos eredményeikre. Ha Isten létének megragadása nem is a természettudomány feladata, mégsem hagyható figyelmen kívül a kutatás és életünk átfogó értelme, melyre az Istenbe vetett hit nélkül nem találhatunk rá. A pápa gyümölcsöző párbeszédet sürgetett hit és természettudomány között. A hit nem az irracionális, érzelmi világunk része, hanem a teremtő értelem talál arra rá Isten szavában.
A tudományos akadémia levelező tagja 2007 óta Erdő Péter bíboros, prímás is, aki az akadémia 1949-es szovjet mintájú átalakítása óta az első főpap az akadémikusok között. Az intézmény történetében összesen száznegyvenhárom különböző felekezetű pap, köztük harmincnyolc főpap érdemelte ki, hogy szaktudományát képviselje soraiban. De nemcsak ők, hanem a hívő keresztény akadémikusok sokasága képviselte, képviseli ma is hit és tudomány gyümölcsöző párbeszédét, a tudomány szilárd erkölcsi alapjait.
