A mintegy nyolcezer fiatal megkérdezésével készült vizsgálat célja az volt, hogy rögzítse – az előző felmérésekhez képest – a különböző korosztályok iskoláztatását, karrierjét, önállósodását és boldogulási esélyeit befolyásoló társadalmi tényezők változását. A kutatás azt is bemutatja, hogy ezek a hatások hogyan tükröződnek a fiatalok életmódjában, szabadidős tevékenységében, kulturális fogyasztásában, valamint a vallásosságában.
A vallásosságot kutató kérdésekből kiderül: 2008-ban a 15-29 éves korosztály fele tartotta magát vallásosnak. A 2000-ben végzett felméréshez képest több mint duplájára nőtt a meg nem kereszteltek aránya, az 1979 és 1993 között született korosztály több mint egyötöde saját állítása szerint nem részesült keresztségben. Gyakorlatilag nem változott azok aránya, akik egyik felekezethez tartozónak sem érzik magukat, és azoké sem, akik közel érzik magukat valamely felekezethez.
Az egyetlen szignifikáns változást a római katolikusok arányának enyhe növekedése jelenti, s ezzel párhuzamosan némileg csökkent a kisegyházakhoz, szektákhoz tartozók együttes aránya. Az új vallási mozgalmak számottevő térhódítása továbbra sem figyelhető meg a fiatal korosztályok körében.
Csökkenést mutat a rendszertelen vallásgyakorlat. Egyébként a növekvő távolság az egyházi szertartásoktól sem azonos a teljes elfordulással: 2000 óta jóval erőteljesebben növekedett a „ritkábban, mint évente néhányszor” templomba betérők aránya, mint azoké, akik soha nem teszik be oda a lábukat.
Ha másként nem, akkor az egyházi ünnepek révén – amelyek ezeknek a ritka szertartás-látogatásoknak a leggyakoribb alkalmai – a 15-29 éves korosztályhoz tartozók többsége továbbra is kapcsolatban maradt az egyházakkal.
A megkérdezettek huszonkét százaléka valószínűsíti, hogy egyházi házasságot is fog kötni.
A kifejezetten a vallásosságra vonatkozó kérdések blokkján túl a felmérésre szolgáló kérdőív egy más helyén is előfordult a vallással kapcsolatos kérdés. A kérdéscsoport a civil szervezeti tagságot vizsgálta, itt tizenkilenc másik kategória mellett az „egyházi szervezetek, vallási közösségek” típus is megjelent. A megkérdezettek három százaléka mondta magát valamilyen egyházi közösséghez, szervezethez tartozónak, amely így a hetedik leggyakrabban említett szervezettípus lett.
2004 után másodszor szerepelt az ifjúságkutatás kérdőívében az a kérdés, amely a vallási tradíció egyéni életre gyakorolt hatását hivatott vizsgálni egy olyan életfordulón keresztül, amely leginkább erre a korosztályra a jellemző. Eszerint a 15-29 éves korosztály mintegy egyharmada biztos benne, hogy lesz egyházi esküvője is, illetve ezen belül egy kisebb csoportnak már volt is. További huszonkét százalék valószínűsíti, hogy egyházi házasságot is fog kötni, ezért kimondható, hogy a fiatalok többsége számára az egyházi szertartás továbbra is fontos.
Az Ifjúság 2008 felmérés számos érdekes, tanulságos adatot regisztrált a fiatalok életmódjának vizsgálata alapján. Megállapítható például, hogy tavaly a magyar fiatalok nyolcvannégy százaléka használt valamilyen formában számítógépet, valamint az is, hogy a vizsgált korosztály mintegy hat százaléka tölti szabadidejét egy átlagos hétköznapon valamelyik bevásárlóközpontban. A felmérés összegzései között szerepel az is, hogy míg 2004-ben a fiatalok negyvenöt százaléka gondolta azt, hogy a közeljövőben javul a személyes helyzete, addig 2008-ban már csak huszonnyolc százalékuk. A fiatalok a legégetőbb problémák között a munkanélküliséget, a kilátástalanságot és a céltalanságot említették.
A kutatás készítői szerint az egyik legizgalmasabb eredmény, hogy a 15-29 évesek egyhetede azon a véleményen van, hogy bizonyos körülmények között egy diktatúra jobb, mint a demokrácia, további közel egyharmaduk számára pedig gyakorlatilag lényegtelen, hogy demokratikus vagy diktatórikus körülmények között él-e.
Egy másik figyelemre méltó megállapítás a záró megjegyzések közül: a rendszerváltoztatást követően megváltozott a családok és a fiatalok felhalmozáshoz, a jövő anyagi megalapozásához való viszonya. Előtérbe került az azonnali fogyasztás és az ehhez kapcsolódó státusszimbólumokká váló tárgyak birtoklása. Ezt 2000-ben a DVD-lejátszó, 2004-ben a légkondicionáló berendezés és a plazmatévé jelenítette meg. 2008-ra ezek a tárgyak is mindennapossá váltak. A státusszimbólumok megteremtésének forrását nem a félretett és megspórolt jövedelem, hanem az időközben felvett hitelek jelentették. Ezt jelzik a vizsgálatban tapasztalt adatok is, amelyek szerint 2000-hez képest jelentősen csökkent a pénzt félretevők aránya, és növekedett a hitellel rendelkezőké.
2008-ra – követve az Európai Unió számos országának példáját – immár Magyarországon is rendszeressé vált a kormányzat által is támogatott átfogó ifjúságkutatás. A kutatás alapvető céljai között szerepel, hogy a vizsgálat adatai – a hagyományoknak megfelelően – minden érdeklődő számára elérhetőek és használhatóak legyenek. Így az eredmények, az adatok a feldolgozást követően nyilvánossá válnak.
A felmérés azokat a kérdéseket járja körül, hogy a rendszerváltás után eltelt közel két évtizedben kialakult új rendszer milyen körülményeket teremt és milyen feltételeket biztosít a fiatalok számára, milyen esélyeket nyújt, és milyen korlátokat állít a felnövekvő korosztályok elé a társadalmi felkészülés, az önállóvá válás, a társadalmi beleszólás és cselekvés, a pályakezdés és a karrierlehetőségek területén.
