Odabent ugyancsak természetes módon ültek egymás mellett, s figyelték a színpadról hangzó szavakat. Ami korábban országos katolikus cigány találkozó volt, most a katolikus cigány és nemcigány találkozó nevet viseli.
„Egyek Krisztusban” – hirdette a felirat, s Székely János püspök is erről beszélt a szentmisében: „Jézus arra tanít minket, hogy testvérei vagyunk egymásnak.” S ezt a gondolatot a mai világban, amikor sokan hatalomra, pénzre törnek, s a kegyetlen versenyben a beteg, a gyönge óhatatlanul lemarad, még inkább szükséges hangsúlyozni. A cigányok és nemcigányok együttélésére utalva a püspök aláhúzta: a krisztusi testvériség azt kívánja, hogy mindenki tegyen olyan gesztusokat, amelyek elvezetnek oda, hogy testvérként tudjanak élni.
Kós Ede borsodbótai plébánoshoz öt falu tartozik, ahol a cigány lakosság aránya mintegy harminc-negyven százalék. Ternyák Csaba érsek nemrégiben cigánypasztorációs tanácsot állított fel, amelynek olyan papok és szerzetesek a tagjai, akik a mindennapokban együtt élnek a cigányokkal, s jó kapcsolatokat ápolnak velük.
„Cigány testvéreink jelen vannak az egyházközség életében. Érdeklődést, kíváncsiságot és partnerséget tapasztalok részükről, valahányszor sikerül találkozási alkalmat teremteni velük.” – A cigányok és nemcigányok viszonya, mint Kós atya elmondta, településenként változó. „Akad falu, ahol még mindig áthidalhatatlannak tűnő szakadék tátong közöttük. Ugyanakkor néhány kilométerrel odébb, például Borsodbótán, ahol lakom, egészen más a helyzet. Együtt vesznek részt a templomi liturgián, s amikor vasárnap elindulnak a szentmisére, az ugyanabban az utcában lakó cigányok és nemcigányok bevárják egymást.”
A cigány és nemcigány gyerekek együttélése szép példájaként említi a ministránscsapatot, ahol a gyerekek közösen szolgálnak az oltárnál.
Dúl Géza atya, a találkozó mozgatója, lelkes szervezője közismert a katolikus egyház cigánypasztorációjában. Mint elmondta, a mostani alkalomra több mint harminc egyházközségből érkeztek az ország minden részéről. „A cigányság körüli, feszültségekkel terhes társadalmi környezetben különös jelentősége van az evangéliumnak. Ezt az üzenetet szeretnénk lefordítani ebben a körben is. Ennek lényege: az evangélium emberképének üzenete nélkülözhetetlen az úgynevezett cigánykérdés megoldásához.”
Géza atya hangsúlyozta: nem pusztán szociális fölemelésről, anyagi, gazdasági kérdésről van szó, ha a cigánysághoz akarunk közelíteni. „Az evangéliumból fakadó emberi méltóságában kell megújítani az embert.”
Gavódi Róbert és Fazakas Gusztáv a szegedi szemináriumból érkezett. A két jó barát harmadéves kispap. Róbert tótkomlósi cigány fiú, s amint körülnéz a teremben, azt mondja: „saját népemből érkeztem”, majd arra terelődik a szó, hogyan sikerült szemináriumon belül is megváltoztatnia – lényével, megnyerő személyiségével – a cigánysághoz kapcsolódó kártékony előítéleteket.
Géza atya hangsúlyozta: „Nem egyszerűen a cigánysághoz kívánunk odafordulni, hanem a cigányok és nemcigányok közti, a gyűlölet és az erőszak által megsérült és megsértett kapcsolatot szeretnénk gyógyítani. Nyilván mindkét oldalon jelentkeznek jogos sérelmek. Ezeket közvetlenül nem tudjuk orvosolni, de megelőzésükhöz az emberi méltóságot kell helyreállítani, s az ilyen módon meggyógyult személyek képesek arra, hogy testvéri kapcsolatot teremtsenek egymással. Ez az egyház nagy üzenete a társadalmi problémákra.”
Valamennyi, cigánypasztorációval foglalkozó lelkipásztor tudja, s aszerint él és szolgál, amit Géza atya így fogalmazott meg: „Csak mindkét oldalról megindulva lehet közeledni. Cigányokra és nemcigányokra egyaránt érvényes, amit Szent Pál mondott: a régi embert levetve új emberekké kell válnunk.”
A szendrőládi zenészekkel együtt énekelt, szájharmonikázott Soltész Bertalan. Gödöllőn végezte az egyetemet. „Egy cigány ember apostolkodott be a cursillóba”, mondta, s vitte közel-vissza cigány testvéreihez. A nemcigány származású Soltész Bertalan ugyanis a szendrőládi cigánysoron született.
„Rajam jertisar, Rajam jertisar…
Uram irgalmazz! Uram irgalmazz!”
Közben a szentmisére készülve a sokaság együtt gyakorolta a lovári nyelven, a cigány dallamokra komponált liturgikus énekeket. Varga Gusztáv, a Kalyi Jag együttes gitáros-énekese az alkotója a világon is egyedülállónak tekinthető cigány liturgikus zenének. S felhangzott, egyre erősebben: „Rajam jertisar, Rajam jertisar… Uram irgalmazz! Uram irgalmazz!”
Az ökumenikus imádságot Thuránszky István evangélikus lelkész mondta Bérről. „A cigányok és nemcigányok együttélése összmagyar, nemzeti ügy. Mindegy, melyik egyházhoz tartozik valaki, ezzel foglalkoznunk kell. Annyi negatív hatás érte és éri ezt az együttélést, annyi mesterségesen gerjesztett ellentét, amely ellen tennünk kell, s a hamisságokról le kell rántanunk a leplet.”
Szentbeszédében Székely János püspök emlékeztetett a társadalmi felelősségre: „A magyar állam hatalmas bűne, hogy 1990 után egykedvűen nézte végig, hogyan vált a cigányok kilencven százaléka munkanélkülivé.”
A Vanyarcról érkező Bálint Csabáék is egyetértettek ezzel. A feleség elmondta: Szent Ceferino hatására változott meg az életük, s falujukban együtt dolgoznak Jakus Mihállyal, a Vanyarcért Egyesület elnökével. Aztán német nyelven, mert a magyar még nehezebben megy, Van Broekhoven Antone, a feleségével tíz éve Vanyarcon élő holland férfi is megerősítette: csak egymást segítve, lélektől lélekig lehet és kell élniük az embereknek. S azt már Rostás Margit fogalmazta meg: a cigányság életére vonatkozó politikai megnyilatkozások többsége megreked a demagógia szintjén…
Urbán Ariel görög katolikus hittanár Homrogdról érkezett. Juhász Géza paróchussal azt tervezik, rövidesen, talán már szeptemberre összeállítanak „egy görög katolikus, cigányoknak szóló hittankönyvet, amely elsősorban a zenére és a táncra, a cigányság kultúrájának alapelemeire épül, ezért a CD-forma kap ebben elsődleges szerepet”
A szentmise végén Székely János és a vele együtt koncelebráló lelkipásztorok egyesével áldásban részesítették a sokaságot: cigányokat és nemcigányokat egyaránt. Élő példájaként annak, amit Dúl Géza mondott:
Az evangélium sosem valamiféle sekrestye falai között érvényes mondanivaló, hanem a társadalmat – beleértve a gazdaságot -, az emberi kapcsolatokat újítja meg. A mostani gazdasági válságban fokozottan érzékelhetjük, az evangélium üzenetére szükség van a gazdaságban is. Isten üzenetének érvényes képlete az egész embert újítja meg, „szőröstül-bőröstül”
