Gyermekeinek papja volt…

A szentmisét bemutató Veres András püspök beszédében hangsúlyozta, hogy a szegények orvosa fokról fokra jutott el az istengyermeki méltóság felismerésére, és annak életszentségre váltására. Ebben pedig rendkívül nagy szerepe volt édesanyja mély hitének és vallásosságának, továbbá a jezsuita nevelésnek, amelyben a gimnáziumi évek alatt volt része. Az isteni kegyelmen túl legnagyobb hatással a felesége volt rá. Vele olyan szentségi házasságban tudott élni, amely kölcsönös megszentelődésüket szolgálta.

Boldog Batthyány László napról napra egyre tudatosabban törekedett megélni hitét. Apaként – ahogy később II. János Pál pápa is gyakran tanácsolta az édesapáknak – gyermekei papja lett. Vezetésével a család naponta elimádkozta a rózsafüzért. Gyermekeivel együtt ministrált a szentmiséken. Nemcsak tanította őket a vallásos életre, hanem megélte előttük a hitet. Orvosként Jézus tanítása szerint, nagy szeretettel és segítőkészen fordult a szegények felé. Benne a szegény betegek mindig pártfogójukra találtak. Egyszerű hívőként az egyházközség áldozatos és szolgálatkész tagjának bizonyult. Plébánosa jegyezte fel róla, hogy hóesés esetén nem tudott olyan korán felkelni, hogy a doktor úr már ne söpörte volna a templom előtt a havat. Segített, ahogy tudott. Ezzel is az egyházközséget akarta szolgálni. Boldog Batthyány László példája és mennyei pártfogása nyomán törekedjünk mindnyájan felfedezni keresztségünk kegyelmi gazdagságát, és egyre tudatosabban megélni istengyermekségünket – fogalmazott Veres András püspök.