Fotó: Lambert Attila
A szertartáson Erdő Péter bíboros, prímás; Veres András győri püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke; Ternyák Csaba egri érsek, valamint a püspöki kar megjelent tagjai koncelebráltak. Ferenc pápa Szent Péter 266. utóda, az egész Egyház pásztora. Ő az első latin-amerikai és az első jezsuita a pápák sorában. Mióta a világ megismerte Jorge Mario Bergogliót, azaz Ferenc pápát, tapasztalhatjuk, hogy mindenhol és minden időben a szeretetet, a testvériséget hirdeti. Karizmája, közvetlen és egyszerű természete a világ minden pontján érthető és világos üzenetet hordoz, az evangélium üzenetét. Szent József, Szűz Mária jegyese, Urunk Jézus Krisztus nevelőapja és az egyetemes Egyház patrónusa főünnepén az apostoli nuncius köszönetet mondott az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyének, elsősorban Erdő Péter bíborosnak és Snell György segédpüspöknek, a Szent István-bazilika plébánosának, hogy együtt imádkozhatnak Ferenc pápa apostoli szolgálata megkezdésének évfordulóján. A pápai nuncius külön köszöntötte a kormány képviselőit és a hazánkba akkreditált diplomáciai testületek tagjait, a keresztény egyházak és a zsidó közösségek képviselőit. A szentmisén jelen volt Darák Péter, a Kúria elnöke és Tarlós István főpolgármester is.
Az angol és magyar nyelven felolvasott evangéliumi rész után homíliájában Blume érsek Szent Józsefről és Ferenc pápa szolgálatáról elmélkedett.
„Évszázadok óta tiszteli az Egyház Szent Józsefet, és tapasztalja jelenlétét. A viszonylag rövid, de igen gazdag, róla szóló bibliai részek, amelyeken elmélkedünk az év során, nem csupán a régmúlt történéseiről tanúskodnak, hanem segítenek megérteni, hogy Szent József ma is velünk van.
Az evangéliumok olvasása során láthatjuk, hogy József Szűz Máriával és Jézussal van jóban és rosszban: a Betlehembe tartó úton, Jézus születésénél, az Egyiptomba menekülés drámájában és a názáreti mindennapokban is, amikor gondoskodik nevelt fia jövőjéről, megosztva vele mesterségbeli tudását és bölcsességét. Ez a közeli kapcsolat folytatódik Isten családja, az Egyház tapasztalatában, amely védelmezőjeként tiszteli Szent Józsefet. Persze nem biztonsági őrökkel és nem modern védelmi felszereléssel óv minket. Fegyvere Isten igéjének tapasztalata, ami erősség, védőpajzs és mentsvár egy gyakran ellenséges világban.
Szent József hűségesen követte Isten szavát. Megtanulhatjuk tőle azt is, hogy a Szentírás imádságos átelmélkedésében és a közösségi imában hogyan feleljünk Isten hívására, s miként figyeljünk hivatásunkra Krisztusban. Megtapasztalhatunk ezáltal egyfajta isteni védelmet is, amely mások, elsősorban a hangjukat hallatni nem tudó kicsinyek, valamint a teremtett világ felé irányul.
Mindez segít megértenünk, miért választotta Ferenc pápa Szent József ünnepnapját szolgálatának kezdetéül. Hat évvel ezelőtt a Szentatya úgy fogalmazott: a pápának is »egyre inkább előre kell haladnia abban a szolgálatban, amelynek ragyogó csúcspontja a kereszten van. Szent Józsefet kell követnie az alázatos, valódi és hűséges szolgálatban. Szent Józsefhez hasonlóan ki kell tárnia karját, hogy védelmezze Isten egész népét, szeretettel és gyengédséggel ölelje át az egész emberiséget: különösen a legszegényebbeket, a leggyengébbeket, a legkevésbé fontosakat (…) akik éheznek, akik szomjaznak, akik idegenek, mezítelenek, betegek, börtönben raboskodnak (Mt 25,31–46). Csak azok képesek védelmezni, akik szeretettel szolgálnak!«
A mai világban e szavak ugyanazt üzenik, mint Szent Pálnak a szentleckében hallott gondolatai Ábrahámról, aki »a reménytelenségben is reménykedve hitt«. Ha figyelemmel kísértük Ferenc pápa útját az utóbbi hat évben, láthattuk, hogy a mai nap szentjét követve dolgozik, Szent Józsefre tekintve, aki nagyon jól ismerte a reménynek azt a különleges típusát, amely végül nem okoz csalódást.
Isten nevében védelmezni minden embert, különösen a leggyengébbeket, amint azt Szent József példájában látjuk: ez a kulcsa korunk környezetvédelmi és szociális problémáinak is. Ferenc pápáról közismert, hogy arra késztet: folyamatosan gondoljuk újra a teremtett világhoz és az emberi élethez való megszokott és széles körben elfogadott hozzáállásunkat. Törődése valamennyi vallási felekezethez tartozó ember felé irányul, hogy mindannnyian vegyünk részt közös otthonunk újjáépítésében és megvédésében, s olyan hellyé tegyük a földet, ahol egyre több és több ember tapasztalhatja meg Isten szeretetét és az egymás iránti szeretetet.”
A szentmise végén a bazilikában megjelent püspökök, papok és hívek egy szívvel kérték: „Tartsd meg, Isten, Szentatyánkat”, bízva abban, hogy Szent Péter hat esztendővel ezelőtt megválasztott utóda továbbra is megkapja az erőt és a bölcsességet ahhoz, hogy örömmel végezhesse szolgálatát.
A szentmisén a zenei szolgálatot a Magnificat leánykar végezte.
* * *
Jorge Mario Bergoglio 1936. december 17-én született Buenos Airesben, olasz bevándorló munkáscsaládban. Vegyipari középiskolát végzett, majd a papi hivatást választotta. A szeminárium elvégzése után, 1958-ban belépett a jezsuita rendbe. Chilében folytatta humán tanulmányait, majd 1963-ban visszatért Buenos Airesbe, ahol filozófiából szerzett diplomát a San José Egyetemen. 1964–1965-ben irodalmat és pszichológiát tanított Santa Fében, a Szeplőtelen Fogantatás Intézetben, majd Buenos Airesben. 1969-ben szentelték pappá.
1973. július 31-én megválasztották Argentína jezsuita provinciálisának – ezt a tisztséget hat éven át töltötte be. 1980-tól szemináriumi rektor volt. 1997-ben Buenos Aires koadjutor érsekévé nevezték ki; 1998-ban, Antonio Quarracino bíboros halála után az argentin főváros érseke lett. 2001-ben kreálta bíborossá II. János Pál pápa. A 2001-es rendes püspöki szinódus főrelátora, majd 2005 és 2011 között az argentin püspöki konferencia elnöke volt. 2013. március 13-án választották pápává, egy hónappal azután, hogy XVI. Benedek bejelentette lemondását. A 266. az egyházfők sorában; az első pápa, aki a Ferenc nevet választotta.
