Franciaországnak szüksége van az Egyházra

A francia elnök egyórás beszédben fordult hallgatóságához, a francia Egyház képviselőihez. Az igazság szem előtt tartásával folytatnak majd párbeszédet – ígérte mintegy négyszáz fős hallgatóságának, amely püspökökből, vezető értelmiségiekből, valamint katolikus szervezetek és sajtóorgánumok vezetőiből állt.
Emmanuel Macron utalt arra, hogy az Egyház és az állam párbeszéde korábban károkat szenvedett, kölcsönös félreértések és bizalmatlanság jellemezte. Áttekintette az Egyház szerepét a francia társadalomban, s a látóhatárt gyakran egész Európára kitágította. Miután köszönetet mondott a püspököknek a meghívásért, kifejezte tiszteletét Arnaud Beltrame csendőrezredes iránt, aki a trèbes-i terrortámadásban életét adta azért, hogy megmentsen egy túszul ejtett nőt: „Példája annak, milyen messzire érhet el az ember, ha a katolikus hite viszi előre” – mondta az államfő.
Jacques Hamel említésével folytatta a sort, akit szentmise bemutatása közben gyilkoltak meg terroristák Rouen közelében. A migránskérdésről szólva „realista humanizmusról”, a jog és az emberiesség megbékéléséről beszélt. Méltatta a segítő szervezeteket, például az üldözött keresztényeket védelmező L’Oeuvre d’Orient-t, a Katolikus Karitászt és a Sant’Egidio közösséget – az utóbbi a püspöki konferenciával és a protestáns egyházak szövetségével együttműködve Franciaországban is megnyitotta a humanitárius folyosókat.
„Franciaország – folytatta – a katolikusok erőfeszítéseinek köszönhetően erősödött meg, akik készek voltak meghalni, nem csupán humanista ideákért vagy valamiféle erkölcsért, hanem az Istenbe vetett hitükért és a vallásukért.” A laicizmusnak nem dolga, hogy a múlékony dolgok nevében tagadja azt, ami spirituális – tette hozzá.
Beszédében az elnök azt is elmondta, hogy történelme során Franciaország nem mindig ismerte el megfelelően a katolikusok szerepét. Sokszor bizalmatlanul tekintettek a katolikusokra, félreállították őket mint „harcos kisebbséget” vagy „katolikus választótábort”. Hangsúlyozta, hogy a katolikusok által felvetett kérdések az egész nemzet kérdései, és ünnepélyesen arra kérte a őket, ne érezzék magukat úgy, mintha a Francia Köztársaság peremére szorultak volna. Franciaországnak szüksége van „a katolikus magvakra” és a konstruktív politikai elkötelezettségre is európai szinten. „Ezért vagyok itt, hogy elmondjam nektek, a köztársaság tőletek, katolikusoktól három ajándékot vár: a bölcsességetek, a határozott elkötelezettségetek és a szabadságotok ajándékát.”
A bioetikáról szólva a köztársasági elnök ígéretet tett arra, hogy odafigyel az Egyház szavára e kérdéssel kapcsolatban, amelyet nem lehet pusztán technikai jellegűnek tekinteni, és kifejezte meggyőződését, hogy határt kell szabni a technológia kínálta lehetőségeknek. Hozzátette, hogy az Egyház nem adhat ki „rendelkezéseket”, de hibának ismerte el, hogy a társadalmi kérdések megvitatásakor gyakran nem kerül elő az üdvösség kérdése. Megosztotta hallgatóival azt is, hogy számára az Egyház inkább „bizonyosságok forrása”, semmint „a jól nevelt viselkedés őre”.
A francia elnök beszédében többek között Pascalt, Mounier-t, Ricoeurt, Mariont, Lustiger-t, XVI. Benedeket és Ferenc pápát idézte . Kritikával illette a relativizmust és a nihilizmust, a szerzetesi életről pedig mint a szabadság gyakorlásáról beszélt.
A francia püspöki konferencia elnöke, Georges Pontier a következő szavakkal fordult Macron elnökhöz: „Megragadom az alkalmat, hogy felhívást tegyek közzé: Le kell győzni a félelmeket, amelyek társadalmunkban élnek, és határozottan, bizalommal telve kell munkálkodnunk egymás jobb megismeréséért, a másik iránti nagyobb nyitottságért! Kezdjük azokkal, akik a leggyengébbek, a legszegényebbek, a leginkább sebezhetőek, mert belőlük kiindulva tudjuk újra felépíteni a bizalmat a nemzetben.”
A főpásztor utalt a találkozó elején meghallgatott három tanúságtételre – olyan hajléktalan és fogyatékkal élő emberek szólaltak meg, akikkel a Bárka közösség, a Páli Szent Vince Társaság és a fogyatékkal élőkkel közösen létrehozott katolikus központ foglalkozik.
„Szerettük volna, hogy jelen legyenek köztünk azok a barátaink, akik nehéz és fájdalmas múltat hordoznak magukban. Történetüket a sebezhetőség, a gyengeség jellemzi. Vannak, akik szerint az ő életük értelmetlen. Mi azonban hisszük, hogy ha szembenézünk az emberi lény törékenységével, felismerhetjük: egy társadalom nagyságát azon mérhetjük le, milyen mértékben képes gondoskodni leggyengébb tagjairól.”
A francia püspöki konferencia elnöke bioetikai kérdésekről is beszélt, amelyek foglalkoztatják a francia közvéleményt. „Alkalom ez arra – mondta –, hogy megvalósítsuk a párbeszédet az egyre inkább pluralista társadalomban (…), és együtt gondolkodjunk azon, milyennek szeretnénk a holnap világát.” Georges Pontier a családról, az eutanáziáról, a migrációról, az antiszemitizmusról és az iszlamo­fóbiáról is szót ejtett. Macronhoz fordulva hangsúlyozta: „Nem az a célunk, hogy egyes csoportok érdekeit érvényesítsük. Mi azokért aggódunk, akik a leginkább hátrányos helyzetben élnek, akik előtt nincsenek perspektívák. Jól tudom, hogy aggodalmainkban osztoznak az állami vezetők, a politikai, gazdasági, egyesületi és vallási élet különböző területein tevékeny emberek is.”
„Megrendít minket azok kiáltása, akiknek nincs munkájuk, emberhez méltó lakóhelyük. Ahogyan megrendítenek azoknak a fiataloknak a könnyei is, akik előtt nincs jövő, akik közül néhányan az erőszakot választják, mások a csalárd üzérkedést, amelyben szintén nincs jövő; megint mások a drogfogyasztást, a drogkereskedelmet, amely végül elpusztítja őket. Nagy a felelősségünk. Nemzeti ügyről van szó, amelynek megoldásához mindenki felelősségvállalására szükség van. Bátran fel kell vállalnunk a köztársaságunk nemzeti mottójában szereplő »egyenlőség« szót. Mert az egyenlőtlenség az oktatásban, a képzésben, a jövedelmekben, a munkához, az infrastruktúrához való hozzáférésben nem csökken, hanem növekszik. És csak a legszegényebbek szükségleteiből kiindulva lehet felépíteni egy testvéries, igazságos és szolidáris társadalmat.”

Forrás és fotó: Vatican News; Avvenire
Fordította: Thullner Zsuzsanna

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..