Főegyházmegyei papi zarándoklat Horvátországba

Szokás az egyházmegyében, hogy a főpásztor közös imádságos utazásra, lelki feltöltődésre hívja az újonnan szentelteket.
A háromnapos út során Erdő Péter és a tizenegy fiatal pap felkeresték Má­ria­besz­tercét (Marija Bistrica), amely ismert búcsújáró hely Kra­pi­na-Zagorje megyében. A falu Zágrábtól harminc kilométerre északkeletre fekszik a Bistrica és a Ribnjak patakok összefolyásánál. A legnagyobb Mária-kegyhely Horvátországban, amely központi helyet foglal el a katolikus hitéletben, és hivatalosan is nemzeti zarándokhellyé nyilvánították. Máriabesztercén évente több százezer zarándok imádkozik a Boldogasszony csodatevő szobra előtt és éli át az Istennel való találkozás örömét.
Sok hasonlóság van a horvát és a magyar egyház XX. századi történelme között. Alojzije Stepinac volt a Zágrábi Főegyházmegye érseke, amikor 1945-ben a kommunisták átvették a hatalmat. Tito marsall vezetésével nyomást gyakoroltak az érsekre, hogy alapítson egy Rómától független nemzeti egyházat. Mivel nem engedett a kérésnek, és hűséges maradt Péter trónjához, 1946-ban letartóztatták, és – a Mindszenty-pert előrevetítő módszerekkel, vagyis hamis dokumentumokkal, megfélemlítésekkel, kierőszakolt hamis tanúvallomások alapján ― tizenhat évi börtönre és kényszermunkára ítélték, valamint öt esztendőre eltiltották állampolgári jogainak gyakorlásától.
XII. Piusz pápa nem feledkezett meg hűséges püspöktestvéréről, és 1953-ban bíborossá nevezte ki. Természetesen a fogva tartott Stepinac érsek nem vehette át a bíborosi kalapot. Többször felajánlották neki, például az 1958-as pápaválasztás idején, hogy utazzon el Rómába, ő azonban mindig visszautasította ezt. Félt, hogy ha egyszer elhagyja a hazáját, soha többé nem engedik vissza a nyájához. Együtt akart szenvedni népével, és kész volt a legvégső áldozatot is vállalni ezért. Később börtönbüntetését megváltoztatták, internálták, és egy vidéki plébánián helyezték el, teljesen elzárva a külvilágtól. Stepinac bíboroson több betegség tünetei is jelentkeztek, ő azonban nem akart kórházba menni, attól tartva, hogy ott – ahogyan azt mi, magyarok Romzsa Tódor vértanúságából tudjuk – orvosi módszerekkel ölik meg, s a közvéleménnyel elhitetik, hogy betegség okozta a halálát. Végül a kommunista hatalom emberei lassan adagolt mérgekkel embertelen módon meggyilkolták. Szent II. János Pál pápa a vértanúság beigazolódása után, 1998. október 3-án avatta szentté Zágráb vértanú főpásztorát a mária­besz­tercei kegyhelyen.
A zarándokok ellátogattak Károlyvárosba (Karlovac) is, Szent József zarándokhelyére, amely szintén nemzeti kegyhely.
A zarándoklat során Erdő Péter bíboros Zágrábban magyarul misézett a Mária mennybemenetele-székesegyházban. A szertartáson részt vett Magyar József, hazánk horvátországi nagykövete is.
A zágrábi püspökséget Szent László alapította, a XIX. század óta érsekség.
Fiatal papjainkat fogadta Josip Bozanić bíboros, aki legutóbb tavaly augusztus 20-án járt Magyarországon Erdő Péter meghívására, és szentbeszédet mondott a hagyományos Szent Jobb-körmenet előtti szentmisén, Szent István király ezeréves örökségének és útmutatásának időszerűségét hangoztatva. Most pedig a horvát Egyház jelenlegi helyzetét ismertette meg vendégeivel.
A zarándoklat résztvevői lelki élményekben gazdagodva, hitükben és hivatásukban megerősödve tértek haza háromnapos útjukról.

Forrás és fotó: Esztergom-Budapesti Főegyházmegye

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.