Ferenc pápa november 25-én indul afrikai apostoli útjára, és 30-án tér vissza az Örök Városba. Utazását az utóbbi napok terrorista merényleteinek hatására sem halasztotta el.
A fekete kontinensen nagy várakozás előzi meg a szentatya érkezését. A pápa útja során három országba látogat el: Kenyába, Ugandába és Közép-Afrikába.
Elsőként Kenyába érkezik, ahol áprilisban száznegyvenhét diákot gyilkoltak meg iszlám szélsőségesek. A szentatya beszédében ismét harcot hirdet a szegénység és a kirekesztés ellen, valamint a méltó életfeltételek biztosítása érdekében. Isten gyermekeinek, az afrikai népeknek biztosítani kell a méltóságukat tiszteletben tartó életet. A párizsi ENSZ-csúcstalálkozó küszöbén szót ejt a pápa a klímaváltozásról is, illetve szorgalmazza a keresztények és a muszlimok közötti párbeszédet.
A Közép-afrikai Köztársaságban november 29-én megnyitja az irgalmasság szentévének első szent kapuját. Szép gesztus ez a szentatya részéről, amely előrevetíti a szeplőtelen fogantatás ünnepének római eseményeit: december 8-án, a II. vatikáni zsinat lezárásának 50. évfordulóján a Szent Péter-bazilika szent kapujának megnyitásával veszi majd kezdetét a rendkívüli szentév. A polgárháború sújtotta Közép-afrikai Köztársaságnak nagy szüksége van a békére és a kiengesztelődésre. Az afrikai kontinens szent kapujának megnyitásával a pápa lelki közelségét fejezi ki a kemény megpróbáltatásoknak kitett lakosság felé, amely a szegénység és a bizonytalanság körülményei között éli mindennapjait.
Ugandában a pápa misét mutat be az ötven évvel ezelőtt szentté avatott katolikus és anglikán mártírok tiszteletére, akiket a keresztények elleni XIX. század végi üldöztetés során öltek meg az afrikai országban. A hitről tett tanúságtételük ma is üzenetértékű Afrika és az egész világ számára. A hit indítékot, ösztönzést adhat egy testvéries, békés, szolidáris társadalom építéséhez.
(Rosdy)
