Felöltöztetni a beteget
Fotó: Kardos György

 

A kórházlelkészi szolgálat kilenc egészségügyi intézményben van jelen az egyházmegye területén: a Debreceni Egyetem Klinikai Központban és a Kenézy Gyula Kórházban, a nyíregyházi Jósa András Oktatókórházban, a nagykállói Sántha Kálmán Szakkórházban, a Mátészalkai Kórházban, a Fehérgyarmati Kórházban, a vásárosnaményi Szatmár-Beregi Kórházban, a kisvárdai Felső-Szabolcsi Kórházban és a berettyóújfalui Gróf Tisza István Kórházban.
Felföldi László általános püspöki helynök, nyíregyházi plébános a sajtótájékoztatón hangsúlyozta: a betegek lelkigondozása – amely egy országos program része – azért is nagyon fontos, mert a mai világ elveszítette a kapcsolatot a test és lélek egységeként értelmezett emberrel. Nyíregyházán mindig is volt kórházpasztoráció, a kamilliánus szerzetesek jelenléte is segítette és segíti ezt. A beteglátogató szolgálat most szervezett formában, civil munkatársakkal kiegészülve folytatja a munkáját.
A betegek sokkal együttműködőbbek a kórházakban, ha biztosítva van számukra a spirituális jóllét. A gyógyulás érdekében ezt kiemelten kell kezelni – mondta Berényiné Felszeghy Márta, a szolgálat kinevezett vezetője. Sajnos vannak olyan betegek is, akik nem gyógyulnak meg. A lelkigondozó munkatársak a végső stádiumban is kísérni tudják őket. A betegek ellátásában nagyon fontos annak elősegítése, hogy békében távozhassanak a földi életből.
A szolgálat tíz beteglátogatója nem csak katolikus betegekkel találkozik, hanem felekezetre való tekintet nélkül bárkit szolgál. Heti rendszerességgel esetmegbeszéléseken osztják meg egymással a tapasztalataikat, továbbá egyéves képzésen vesznek részt, amely segíti őket abban, hogy helytálljanak a betegek mellett.
A nyíregyházi Jósa András Oktatókórház egy nagy intézményrendszer központja, amelyhez öt kórház (Mátészalka, Fehérgyarmat, Nagykálló és két nyíregyházi telephely) tartozik. Adorján Gusztáv főigazgató elmondta: a kórházi hitéleti tevékenység vonatkozásában már 1990 óta szerződéses kapcsolatban állnak a történelmi egyházakkal, ami kevés magyarországi egészségügyi intézményről mondható el. Ők mindig is nyitottak voltak erre; a feltételeket kegyeleti szobákkal és hospice-részleg kialakításával teremtették meg. A főigazgató gyakorló orvosként meg­annyiszor megtapasztalta, mit jelent a kilátástalan helyzetben a halvány reménysugár, amely a lelket bátorítja. Istenhívő emberként tudja, hogy a test és a lélek erősítheti, de gyengítheti is egymást a gyógyulási folyamat során.
Az intézményvezető hangsúlyozta, hogy a gyógyítók is lelki támogatásra szorulnak. A kiégés az egész­ségügyben leginkább a végstádiumban lévő betegekkel foglalkozóknál tapasztalható. Adorján Gusztáv éppen ezért szeretné, ha a jövőben az ő lelkigondozásukra is időt fordítanának a helyi lelkipásztorok, rendszeres előadások, lelkigyakorlatok formájában.
A nyíregyházi kórház a világi munkatársak mellett 1921-től rendi ápolókat is alkalmazott. 1929-ben kápolnát, imatermet alakítottak ki, amelyet 1949-ben az államhatalom megszüntetett. Minderről Nagy Géza ápolási igazgató adott történeti áttekintést. 1980-tól azután ismét szolgáltak a kórházban „civil ruhás” református és katolikus lelkipásztorok, segítve ezzel az ápolók munkáját. A betegek és hozzátartozóik is igényelték a lelkigondozást. 1990. augusztus 20-án ismét kápolnát szenteltek a kórház területén.
Nagy Géza elmondta, az ápolók a betegek testi szükségleteiről gondoskodnak, másra nincs idejük. Óriási űrt tölt be ezért a kórházlelkészség, amely 1995-től Anton Gots atya koordinálásával, a kamilliánusok révén megerősödött, és kiegészült más egyházak tevékenységével.
Kovács Levente kamilliánus szerzetes pap, kórházlelkész elmondta: a beteg gyakran úgy érzi, a kórházi közeg és a betegsége bizonyos mértékben megfosztja őt emberi méltóságától. A gyógyító lelki beszélgetések segítenek felöltöztetni a beteget, kimozdítani ebből az állapotból, és megerősíteni őt abban, hogy helyzetéből adódóan nem lett kevesebb. A lelkipásztor tapasztalatai szerint a kórházban mindenki szeretne elbeszélgetni valakivel. A lelkipásztori szolgálat civil munkatársainak jelenléte nagy előrelépést jelent, azért is, mert így könnyebb felkutatni az embereket, akik szeretnének szentségekhez járulni.
A lelkigondozókkal az ápolók tartanak kapcsolatot. Ők látják, kik azok, akiknek szükségük lehet a beszélgetésre. Felhívják a szolgálat munkatársainak figyelmét azokra a betegekre is, akiket senki sem látogat, mondta el Molnár Tünde. Civil lelkigondozóként gyakran úgy tapasztalja, a Szentlélek vezeti őt azokhoz a betegekhez, akiknek a legnagyobb szükségük van rá. Tünde szerint a betegek nyitottak, hamar a bizalmukba fogadják a lelkigondozó munkatársakat, és ez számukra is nagy ajándék.
A kórházakban minden osztályon megtalálható a kórházlelkészség elérhetősége, így a betegek bármikor kereshetik a munkatársakat.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..