Majdnem kétezer méteres magasságból, a Kasprowy Wierch magaslatáról nézhettünk körbe. Szépen látszottak a Liptói-havasok, a Lengyel-Tátra gerincéből kiemelkedő Vörös-hegység több mint kétezer méter magas ormai. Kelet felé a legendás Sas-út (Orla perƒ) gerincének csúcsai tűntek föl. A Tátra legszebb és legnehezebb, láncokkal, létrákkal felszerelt jelzett turistaútját 1903 és 1906 között Walenty Gadowski tarnówi lelkész tervei alapján és irányításával építették ki.
Csodálatos a kilátás innen Zakopane szent hegyére, az alvó lovagnak is nevezett Giewont déli lejtőire is. A tetején álló tizenöt méteres fémkereszt immár száztizenegy éve jelentős zarándokhely, 1997-től, II. János Pál pápa látogatásának emlékére, a pápai hatalom jelképeként a város címerébe is bekerült. Zarándokútvonal lett mára az a Chocholowska-völgybeli több mint két kilométeres erdei út is, ahol 1983-ban járt a pápa. Azon a helyen, ahol megpihent és visszafordult, ma egy emléktábla, valamint egy fakereszt található a patak partján. Karol Wojtyła krakkói diákként sokat túrázott és síelt a Tátrában, nem véletlen, hogy később többször is visszatért szülőföldjére. Ha II. János Pál nyomait szeretnénk követni, érdemes fölkeresni Szent Adalbert remetelakát is, amely két szent – Albert és a példáját követő Bernardina – életszentségének is a színhelye. A pápa 1997 júniusában a hegyekben töltött két napot, s lanovkával utazott a Kasprowyra – a fotón látható emléktábla őrzi e látogatás emlékét. A dombormű felirata: Benedicite montes Dominum. Jan Pawe » II. 6. VI. 97. „Áldjátok hegyek az Urat!”
Fotó: Gajdó Ágnes
