Európai és szent

A rendezvényeket november 7-én ünnepélyes vesperás nyitotta meg a székesegyházban, amely után az ünneplő sokaság, gyermekek, fiatalok, idősek, lampionokkal és fáklyákkal, énekelve vonultak a Szent Márton-templom előtti térre, ahol Veres András megyés püspök és Ipkovics György Szombathely polgármestere mondtak ünnepi beszédet. A megemlékezést a Szent Márton-szobor megkoszorúzása és a mécsesek elhelyezése zárta. A rendezvényt követően a plébánia hívei libát formázó süteménnyel kínálták a téren maradt ünneplőket, felelevenítve a Márton-napi libavacsora szokását a mécsesek fénye mellett

Másnap, november 8-án a székesegyházban ünnepi szentmisével folytatódott a tisztelgés Tours-i Szent Márton előtt. Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsekkel koncelebrált Veres András jelenlegi és Konkoly István nyugalmazott szombathelyi püspök, Horváth Lóránt Ödön premontrei rendi apát, csornai prépost-prelátus és Brenner József püspöki helynök. Az egyházmegye papsága mellett a győri és a budapesti szeminárium kispapjai, szerzetesrendi atyák és nővérek, külföldi vendégek, valamint világi elöljárók is nagy számban vettek részt a misén. Erdő Péter bíboros szentbeszédében többek közt arról szólt, hogy Szent Márton, a szónak egy újfajta értelmében, európainak is nevezhető, még akkor is, ha e szót a keresztény Nyugat értelemben – tehát nem geográfiai megjelölésként – Szent Kolumbán használta először, jóval Szent Márton halála után. Márton az őt körülevő változó világhoz való viszonyában gondosan, szenvedélyesen ügyelt az ortodox hitre és az egyház szeretetére. Amit nehézségek ellenére megőrzött (a hitet), az új kihívásokkal (korabeli eretnekségek – a szerk.) szemben is világosan, finom különböztetésekkel megtartott, és védelmébe vett. Ugyanakkor abban az időszakban, amikor a világi előkelők soraiból is kezdenek kikerülni egyházi vezetők, Márton felmutatja a hit és az őszinte emberi meggyőződés példáját. „Tehát nem szerencsevadászatból, nem opportunizmusból, hanem mélységes, személyes meggyőződéséből éli a hitét és szolgálja az egyházát. Ugyanakkor türelmesen fogadja el a körülötte élő többieket is, a kollegialitás korrektségével és megbecsülésével.”

A bíboros Márton szentségéről is beszélt. Nem vértanú volt, hanem „olyan szent, akinek már az életét is csodák híre kísérte, s akinek a halála után, a személyéhez kapcsolódó csodák híre, sora csak erősödött és bővült. Nem véletlen, hogy az egyház ma is mindazok esetében, akiknek a boldoggá vagy a szentté avatása napirendre kerül, és nem voltak vértanúk, azt vizsgálja, vajon az ő közbenjárásukra történtek-e csodák. Az életszentségnek ez a típusa Tours-i Szent Márton személyéhez kapcsolódik. Isten ereje működött az ő egyéniségén keresztül, ez az az erő, amelyre mindannyiunknak szükségünk van, amikor a hitünkről tanúságot akarunk tenni, amikor emberek akarunk lenni, amikor értékek alapján akarjuk magunk körül Európát látni és építeni. Itt, Pannóniában legyen eleven az ő hitének tanúságtétele, az új szentek és boldogok életének példájában is! Adja Isten, hogy a vértanú áldozópapot, Brenner Jánost és a mártír püspököt, Meszlényi Zoltánt mielőbb a boldogok sorában tisztelhessük! – mondta homíliájának végén Erdő Péter bíboros. Szent Márton püspök ünnepéhez kötődően a Martineum Felnőttképző Akadémia idén is kiírta általános iskolás gyermekeknek szóló képzőművészeti- és íráspályázatát. A beérkezett százhúsz pályázat díjazottjai zömében katolikus iskolák diákjai közül kerültek ki. A nyertesek alkotásaiból készült kis kiállítás november 30-ig tekinthető meg az akadémián. Az egyházmegyei ünnepségsorozat november 16-án nemzetközi kórustalálkozóval, valamint a Szent Márton-templom felújított orgonájának szentelésével zárul Szombathelyen.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.