Értékeink felmutatására van szükség

S bár az üzenet örök, minden találkozó egy-egy új szempont szerint világít rá erre. Idén a családot mint az emberi és keresztény értékekre való nevelés színterét mutatták fel a világ számára a január 13-a és 18-a között megtartott rendezvényen. A háromnapos teológiai és pasztorális kongresszuson, illetve a családok ünnepi találkozóján szerzett tapasztalatairól és élményeiről Bíró László családreferens, tábori püspök és Radnai Jenő, a Magyar Katolikus Családegyesület alelnöke számolt be.

A kongresszus minden előadása a találkozó központi témája köré csoportosult. A legkülönbözőbb szempontok szerint vizsgálták, többek között teológiai, pasztorális, pszichológiai, pedagógiai, illetve jogi oldalról is. – Mivel a kongresszus az értékekre helyezte a hangsúlyt, eleve nem lehetett pesszimista hangvételű. Bár nehéz ma az értékeket képviselni, hiszen sokan visszautasítják a vallást és az etikát egyaránt, de saját tapasztalatainkon keresztül fel tudjuk azokat mutatni – emelte ki Bíró László püspök. – Hogyha a mi életünk kiegyensúlyozott és boldog, maguk az értékek válnak vonzóvá mások számára is. Nem teoretikus vitákra van tehát szükség, hanem értékeink megélésére és felmutatására. A konferencián határozott meghívás hangzott el arra, hogy keressük egymást, és együtt tegyünk tanúságot, munkálkodjunk az élet és a család érdekében. A pasztoráció feladata is az, hogy a családban rejlő erőket mozgósítsa. A családnak nincs alternatívája, és az egyházban elsőbbséget élvez a családpasztoráció – ez az egyház válasza azokra a kihívásokra, amelyek ma a családot érik.

– Érezhetőek bizonyos hangsúlyeltolódások a katolikus egyház családszemléletében. Az egyik, hogy a családot nem úgy kell tekinteni, mint valamiféle problémákkal küszködő közösséget, hanem úgy, mint egy nélkülözhetetlen, pótolhatatlan egységet, amelyből az értékek forrásoznak. S itt nemcsak a gyermekeknek átadható értékekről van szó, hanem a társadalmi együttélés alapjairól is – számolt be Radnai Jenő a kongresszus fő üzenetéről. – A másik hangsúlyeltolódás, hogy bár sok negatívummal is számolnunk kell, ennél sokkal fontosabb, hogy felmutassuk azt, mi az a jó és értékes, ami a mi oldalunkon van. Hogy megmutassuk, milyen lehetőségeink vannak az örömre, a boldogságra, az igazi életre.

A találkozó záró szentmiséjén XVI. Benedek pápa élő videoüzenetében is kiemelte: ma különösen nagy szükség van a keresztények tanúságtételére és nyilvános elkötelezettségére. Mindenkinek személy szerint először meg kell élnie a keresztény hitet, ezután és tulajdonképpen ezzel tehet tanúságot saját környezetében. Így a családok már azzal, ahogyan élnek, ahogyan kommunikálnak, amilyen rendezett körülmények között élnek, kifejezik a lényeget. Az őskeresztényekről mondták: nézzétek, mennyire szeretik egymást… Ez a mi feladatunk is – mutatott rá Radnai Jenő. Ugyanakkor, ahogyan Bíró László is megfogalmazta: nem elég, ha a család önmagában jó – a tanúságtétel alapvető formája, hogy oda kell fordulnunk embertársaink, más családok felé. A család erényeket ajándékoz a társadalomnak, sőt, valójában a társadalom a családon nyugszik. Először mi magunk ismerjük fel, mi mindent ad a társadalomnak a család, ezután pedig együtt tegyünk azért, hogy a társadalom is adjon a családoknak. Az egyik kerekasztal-beszélgetésen feltették a kérdést: hogyan járulhat hozzá a család értékekre nevelő küldetéséhez a plébánia, az iskola és más közösségek. – A plébániák legfontosabb feladata, hogy igazi Krisztus-képet adjanak a hívőknek – foglalta össze az elhangzottakat Radnai Jenő. – Ahol ez megtörténik, ott szinte automatikusan kialakulnak működő családközösségek. Nem elég csak arra törekedni, hogy a szolgálatot ellássák a plébánián. Az emberek számára fel kell mutatni azt a Krisztus-képet, amely teljes emberképet is ad, és így történhet meg az értékek igazi továbbadása. Ugyanakkor azt is meg kell mutatni az embereknek, hogy képesek az értékek átadására.

Az egyik előadó az emberi értékek közül a tisztaságra irányította rá a figyelmet. A világi társadalom talán ezt kezeli a leginkább úgy, mint ami képtelenség, ami irreális és felesleges elvárás az egyház részéről.  – A fiataloktól nem szabad megtagadni a tisztaságra való nevelést, mert az a fejlődésüket segíti elő. A tisztaság nem azt jelenti, hogy elutasítunk valamit, hanem hogy erőt szabadítunk fel a szeretetre – foglalta össze az előadást Bíró László. – Nem a szexualitás tagadása az érték, de a tiszta élet segít, hogy megszabaduljunk az egoizmustól és igazi szeretetben éljünk. A tisztaság a test felemelése, harmonizálja a testet a személlyel, elősegíti az önuralmat, és nyitottá teszi az embert a másik személye mint Isten ajándéka felé. A Mexikóvárosban megrendezett találkozó lehetőséget adott arra is, hogy a világ különböző tájairól érkező családok megosszák egymással életüket, tapasztalataikat, kultúrájukat.

– Magával ragadó volt a mexikói emberek lelkesedése, amely a szombati virrasztáson és a záró szentmisén is megnyilvánult – mondta Bíró László. – Felszabadultan tudnak örülni, ki tudják fejezni szeretetüket a pápa és bíborosuk iránt, lelkesen imádkoznak együtt a családért. Persze ez egy latin népnél természetes, de erőt adott nekünk, magyaroknak is, akik kicsit letargiába estünk.

A részt vevő országokból egy-egy család – a Szentatyát képviselő Tarcisio Bertone bíboros jelenlétében – felvitte a színpadra hazája zászlóját. – Talán ez volt az egyik legszebb élmény az idei találkozón a számomra – mondta Radnai Jenő. – Egyrészt felemelő érzés volt képviselni Magyarországot, látni a magyar zászlót is a világ országainak lobogói között, másrészt ezen a programon, illetve ennek főpróbáján volt igazán idő és lehetőség megismerkedni, közvetlenül beszélgetni a távoli földrészekről érkező házaspárokkal. Számomra ezzel vált az esemény igazi találkozóvá.