Erdő Péter bíboros, prímás január 27-től február 3-ig New Yorkban tett látogatást. Ennek keretében január 29-én előadást tartott a Columbia Egyetemen A vallás és az egyházak szerepe a világi államban címmel.
A főpásztor január 28-án a Columbia Egyetem campusán található Szent Pál-kápolnában szentmisét mutatott be, amelyen az intézmény több száz katolikus hallgatója vett részt.
Erdő Péter bíboros előadására az egyetem rangos Bampton Lectures sorozatában került sor. A Bampton Lectures keretében az akadémiai év folyamán egy-egy kiemelkedő tudós tart előadást, választott témában. A Columbia Egyetemen 1948 óta rendezik meg e tudományos programot – az idei volt az ünnepi, negyvenedik alkalom.
Az eseményt, melyet az intézmény központi épületében tartottak, Sarah Cole, a Columbia Egyetem bölcsészettudományi karának dékánja nyitotta meg. Erdő Péter bíborost Robert Somerville vallástudomány-professzor mutatta be. Az előadáson az egyetem tanárai és hallgatói mellett részt vettek Magyarország New York-i Főkonzulátusának képviselői, valamint a washingtoni magyar közösség tagjai is.
Erdő Péter január 31-én találkozott a New York-i magyar közösséggel: Magyarország New York-i Főkonzulátusa munkatársaival, a New York-i Magyar Ház, az Amerikai Magyar Könyvtár és Történelmi Társulat, a Széchenyi István Társaság, a Külföldi Magyar Cserkészszövetség, a Szent István-egyházközség, a First Hungarian Baptist Church in New York (New York-i Első Magyar Baptista Egyház), a New York-i Első Magyar Református Egyház, az Arany János Magyar Óvoda és Iskola, valamint a Tízezer Lépés Magyar Könyvesbolt képviselőivel, tagjaival. A találkozón részt vesz Illés Boglárka ifjúságpolitikai helyettes államtitkár is.
Másnap, február 1-jén a főpásztor látogatást tett a New York-i nagy zsinagógában is.
A Columbia Egyetem New York állam legrégebbi felsőoktatási intézménye, az alapítás idejét tekintve az ötödik az Amerikai Egyesült Államokban, 1754-ben jött létre. Ma az USA harmadik legrangosabb egyeteme a Stanford, illetve a Harvard után, és a világ egyik vezető kutatási központja. Ezen a helyen tartotta meg előadását a bíboros.
A demokrácia alapjaiban rendül meg napjainkban – mondta Erdő Péter bíboros, prímás Vallás és egyház a világi államban című előadásában.
Az Egyesült Államok katolikus sajtóorgánumai hosszan idézték Erdő Péter beszédét. A bíboros hangsúlyozta, a szabad társadalmaknak a vallás bölcsességére is támaszkodniuk kell a modern világ morális és társadalmi problémáinak megoldásában.
Erdő Péter figyelmeztetett az erkölcsi relativizmus veszélyeire, és arról beszélt, miért van szükség az Egyházra a szekuláris államban.
Elmondta, a relativizmus – az arra való képtelenség, hogy valamit objektíven helyesnek vagy helytelennek nyilvánítsunk – súlyos válságot jelent a modern szekuláris államokban. A természeti törvény (természetes erkölcsi törvény) adta alap nélkül a társadalmak instabillá válnak, és megnyílik az út az erkölcsi rossz előtt.
Az állam nehezen tudja eldönteni, mi a jó az ember számára – mondta a bíboros –, ha nélkülözi azt az alapot, amelyet a természeti törvény és a vallásos világnézet adhatna meg. A természeti törvény hiánya és a világ racionális működésébe vetett hit meggyengülése miatt a társadalmak elvesztik a demokratikus intézményekbe vetett bizalmukat.
Jó eséllyel helytelen és káros döntések születnek, különösen ha a közjó koncepciója elbizonytalanodik, mert még a törvény antropológiai alapjait illetően sincs konszenzus – fejtette ki Erdő Péter.
Elmondta, a felvilágosodás koráig a törvény, az erkölcs és a vallás szerves egységet alkotott a nyugati társadalmakban; az erkölcsi törvény transzcendens valóságon alapult. A modern korban azonban a relativizmus elválasztotta a jogi normákat a természeti törvénytől; teret nyert az az elképzelés, hogy a természeti törvény relatív és nem megismerhető. A relativizmus térnyerése oda vezetett, hogy a vallás, az állam és az egyes ember világnézete közötti kapcsolat problémává vált.
Az erkölcs elválasztása a jogtól immorális törvények megalkotásához vezetett; ilyenek voltak például a náci Németországban meghozott törvények. A nürnbergi per megmutatta, hova vezet erkölcs és jog szétválasztása; nem volt könnyű elítélni olyanokat, akiknek cselekedetei érvényben lévő, bár immorális törvényeken alapultak – hívta föl rá a figyelmet a bíboros.
A Szovjetunió idején a vallást és az erkölcsöt elméletben helyettesítette a marxista–leninista ideológia. Az ideológia bukásával morális vákuum keletkezett; ezt érzékelve a volt kommunista országok vezetői megpróbáltak újra vallásos és morális keretet adni a társadalomnak, és mellőzik a relativista ideológiákat.
Erdő Péter megemlítette, hogy számos korábbi kommunista ország hangsúlyozza a vallás szerepét új alkotmányában. Magyarország alkotmánya kimondja, hogy az egyházak, felekezetek és vallásos közösségek kiemelt fontosságú entitások, melyek értékeket és közösségeket hoznak létre.
Nyugaton az emberiség „a demokrácia antropológiai alapjainak megrendülése. A nyugati típusú demokrácia ugyanis feltételezi, hogy politikusok vagy pártok ésszerűen megfogalmazzák programjaikat, érvelnek mellette, a nagykorú, felelős polgárok pedig racionális érvek alapján választanak – folytatta Erdő Péter. Ez ma utópiának hangzik. Mindenekelőtt azért, mert a valóságról alkotott kép rendkívül bonyolulttá vált éppen a tudományok fejlődése miatt.”
Rendkívül nagy bizalomnak kell lennie valakiben ahhoz, hogy elhiggye egy politikai program alapvető premisszáit, hogy a demokratikus többség által megválasztott testület számíthasson a társadalom bizalmára. Ez egy ördögi körnek tűnik. Előre bizalmat kell szavaznunk valakinek ahhoz, hogy az a döntés létrejöhessen, amiben bízni tudunk – mutatott rá.
Erdő Péter kifejezte aggodalmát azzal kapcsolatban, hogy milyen hatással lesznek a tudományos vívmányok az emberi jogokra a társadalmat szabályozó vallásos erkölcsi keret nélkül. Az emberiségnek szembe kell néznie azzal a kihívással, hogy a jogon alapuló erkölcsiség nem tud lépést tartani a technológiai vívmányokkal.
A felfedezések a valóság új szintjeit nyitják meg; az erkölcsi megítélés és jogi eljárás szempontjától szükséges tényleírás pedig hátramarad.
Mindennek ellenére a bíboros hangsúlyozta: az emberek nem fáradhatnak bele az alapvető erkölcsi értékekhez való ragaszkodásba – írja az EWTN News hírportál –, amelyeket az újonnan felmerülő helyzetekben is alkalmazni kell.
A Nyugat judeokeresztény öröksége középpontjában egy jóakaratú Istenbe vetett hit áll, és a remény, hogy a Teremtő keresi az emberiséggel való kapcsolatot, kommunikálni akar velünk. Ebből a kommunikációból fakad a bizalmunk. Ez pedig, azon túl, hogy egy alapvető morális nézőpontot biztosít számunkra, még többet is nyújt: bizalomra indítja az egyént és a közösséget egyaránt. „Bizalmat ad abban, hogy bár a saját megismerő képességünk a valóság teljességével nem tart lépést, a számunkra szükséges ismeretekhez és felismerésekhez újra és újra eljuthatunk. Megismerésünk gyengesége tehát nem ad okot arra, hogy feladjuk az igazság keresését és a törekvést a valóságnak megfelelő, helyes cselekvésre” – zárta előadását Erdő Péter.
Forrás és fotó: Esztergom-Budapesti Főegyházmegye/EWTN
Fordította: Verestói Nárcisz
