Bár a legtöbb esetben az egyház és az állam közötti kapcsolatokat egyezmények szentesítik (vagy legalább készség mutatkozik a katolikusok jogállásának rendezésére), a megállapodások többnyire nem valósulnak meg a gyakorlatban. A jog eszközeivel tehát nem sikerül garantálni a katolikus kisebbség biztonságát. Egyes esetekben a közösségeket sem védelmezik az emberi jogok megsértésével szemben, különös tekintettel a vallásszabadsághoz és az egyház intézményes jogaihoz kapcsolódó kérdésekben. Az országok nagy többségében továbbra is jelentős probléma a kommunizmus idején államosított tulajdonok visszaadása vagy az azokért nyújtott kártérítés hiánya. A katolikus egyház azokban a társadalmakban is hozzá kíván járulni a közjóhoz, amelyekben kisebbségben van. Egyes országokban kifejezetten felkérik az egyházat, hogy vegyen részt azokban a nyilvános vitákban, amelyek etikai természetű kérdésekre vonatkoznak. A délkelet-európai főpásztorok következő, tizenegyedik találkozóját jövőre március 3-6-án Cipruson rendezik, Juszef Szueif, a szigetország maronita érsekének meghívására.
Kevesebb a hivatás Lengyelországban is
2009 összességében negatív év volt a hivatások szempontjából az országban – tette közzé a KAI lengyel katolikus hírügynökség az elmúlt napokban. Hosszú évek után először a szeminaristák száma négyezer alá esett, míg a szerzetesi hivatásra készülők aránya nem változott az előző évhez képest. A püspökök szerint alapvetően mindez a születési arányok csökkenésének, valamint a fiatalok külföldre költözésének következménye. A főpásztorok szerint a jelenlegi helyzet még nem fenyegető, csak hosszú távon jelenthet problémát, ha ez a tendencia marad a következő években is. II. János Pál pápává választása után megkétszereződött a hivatások aránya, amely 1985-87 között érte el a csúcsot. Ma a lengyel papok adják az európai katolikus papság egyötödét, sok más országban dolgoznak misszionáriusként.
Angol püspökök választási felhívása
Az Egyesült Királyságban májusban esedékes választások előtt Anglia és Wales püspökei dokumentumot adtak ki Válasszuk a közjót! címmel, amelyben többek között az egyház társadalmi tanításának főbb pontjaira hívják fel a figyelmet. Mint írják: a társadalom közös jövőképét megtalálni a legfontosabb. Ahol nincs jövőkép, a népek széthullanak – áll a szövegben. Lehetséges egy tisztességes polgári társadalom felépítése, hiszen a szeretet és az igazság iránti vágy minden emberbe bele van oltva. Vincent Nichols érsek, a püspöki konferencia elnöke szerint „fontos, hogy mindenki elolvassa a dokumentumot, és részt vegyen az értékekről és a társadalom jövőképéről szóló vitában. A dokumentum nem mondja meg, kire szavazzunk, de megvilágítja a legfontosabb problémák hátterét, amelyek befolyásolhatják a választást.”
Isztambuli találkozó az elvándorlásról
Az egyik 2010-es európai kulturális főváros, Isztambul adott otthont március 7-től 11-ig az Európai Egyházak Konferenciája (CEC) és az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsa (CCEE) közös bizottsága éves ülésének. A tanácskozásra I. Bartholomaiosz pátriárka meghívására került sor a törökországi városban. A találkozón az elvándorlás kérdését vitatták meg – a görög belügyminiszter, a Nemzetközi Katolikus Elvándorlási Bizottság főtitkára és a török EU-ügyekkel foglalkozó főtitkárság képviselőjének részvételével. Véleménycserét tartottak a CEC és a CCEE az elvándorlással kapcsolatban folytatott tevékenységéről, tapasztalatairól és projektjeiről. A találkozó résztvevőit fogadta a pátriárka. A tanácskozáson az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsa részéről jelen volt Erdő Péter bíboros, a szervezet elnöke is.
Európai mozgósítás a vasárnap védelmében
Az Európai Unió Püspöki Konferenciáinak Bizottsága (COMECE) támogatja azt a tanácskozást, amelyet a vasárnap védelmében tartanak március 24-én a brüsszeli Európai Parlamentben. A kezdeményezést a német Thomas Mann és az olasz Patrizia Toia európai parlamenti képviselők indították el a Konrad Adenauer Alapítvánnyal együtt. Számos európai szakszervezet, civil társadalmi szervezet és egyház támogatja a tanácskozást. Az előadók között két magyar résztvevő is szerepel: Andor László szociális ügyi és foglalkoztatáspolitikai EU-biztos, valamint Őry Csaba európai parlamenti képviselő.
Százezrek Madridban az abortusz törvény ellen
A spanyol fővárosban március 7-én százezrek tüntettek az új abortusztörvény ellen. Az első becslések szerint 600 ezren voltak a tüntetők, 270 szervezet felhívását követve. „Spanyolország igent mond az életre” – „Demokráciában hallgatnak a népre” – ilyen és hasonló feliratokat vittek a felvonulók. A törvényt, amely ellen tüntettek, február végén fogadta el a szenátus, és július 5-én lép hatályba. A jogszabály az áldott állapot 14. hetéig engedélyezi az abortuszt, és kivételes esetekben a 22. hétig. Tizenhat éves kortól a fiatalkorúak is szülői beleegyezés nélkül dönthetnek. Az egyház március 25-től országos kampányt indít a törvény ellen.
Híreinket a Zenit, a Vatikáni Rádió, a Magyar Kurír, a CNA, az InfoCatho, a KAP, a KNA,
valamint a La Croix információi alapján állítottuk össze.
