Száz éve született a „szegények testvére” – Dom Helder Camara (1909-1999) brazil püspök (képünkön) hatása tíz évvel halála után is érvényesül. Méltán sorolják a „XX. század nagy személyiségei” közé. Tizenhárom testvére közül ő volt a tizenegyedik gyermeke szüleinek. 1952-ben lett Rio de Janeiró-i segédpüspök. Akkor ismerte fel, hogy a „nyomornegyed viskói sértést jelentenek a teremtő Isten ellen”. A szegényekben felismerte Jézus arcát. A szociális igazságosságért folytatott küzdelem kiemelkedő résztvevője lett, aki először beszélt „kollektív bűnről”. 1964-től Olinda és Recife érseke volt Brazília szegény északkeleti részén. A katonai diktatúra idején az emberi jogokért és demokráciáért emelt szót. Ő hozta létre az első bázisközösségeket. Mikor 1970-ben Párizsban szóvá tette a katonai diktatúra kínzásait, előbb rágalmazó sajtókampány, majd tíz évig „agyonhallgatás” lett a része. Az imádságos és bátor főpásztor többek között érseki palotájába fogadott hajléktalanokat. Megkérdőjelezte a gazdasági világrend erkölcsi alapjait. Manapság sok ezzel kapcsolatos szava különösen időszerű. Rendíthetetlenül hirdette az erőszakmentes társadalmi küzdelmet. 1985-ben vonult vissza. A 2001-ben alapított Helder Camara Alapítvány ma is folytatja fiatalok tanulmányi támogatását, elnyomott kisebbségek segítését, szegény sorsúak létbiztonságának biztosítását.
