Róma – Vatikán

Az elmúlt esztendőben fontos előrelépések történtek az emberek közötti kapcsolatokban, amelyek a különböző vallások képviselőinek találkozóin mérhetők le. XVI. Benedek pápát a közelmúltban bírálat érte, miszerint tagadja a más vallásokkal való párbeszéd lehetőségét. Ezzel szemben Tauran bíboros emlékeztet a Szentatya szavaira, amelyeket beiktatásakor mondott: „Az egyház továbbra is a barátság hídjait akarja építeni minden vallás követői között, hogy valamennyi személy és a társadalom egészének valódi javát keresse.” A németországi muzulmánokhoz intézett beszédében Benedek pápa leszögezte, hogy a kultúrák és vallások közötti dialógus életbevágóan fontos, és nagymértékben meghatározza jövőnket is. A hindukkal kapcsolatban kritikusan nyilatkozott a Szentatya, rámutatva, hogy nem annyira vallási konfliktusról, mint inkább szociális és politikai problémáról van szó: a hinduk ellenzik ugyanis a katolikusoknak a társadalmi felemelkedésért végzett tevékenységét. Az egyház azonban továbbra is arra kéri a hindu vezetőket, hogy tartsák tiszteletben a vallási és lelkiismereti szabadságot, a politikusokat pedig arra, hogy garantálják az állampolgárok fizikai biztonságát, és kötelezzék el magukat a diszkrimináció ellen. 2009-ben kerül sor az Afrikával foglalkozó püspöki szinódusra: ezen lehetőség nyílik annak elemzésére is, hogy az afrikai hagyományos vallások mit üzennek az egyház és a világ számára. A Vallásközi Párbeszéd Pápai Tanácsa és az al-Azhar egyetem vegyes bizottságának találkozója február 24-én és 25-én lesz Rómában.

A csillagászat éve

XVI. Benedek pápa vízkereszt ünnepén arra is emlékeztetett, hogy 2009 a csillagászat éve, Galileo Galilei első távcsöves megfigyeléseinek négyszázadik évfordulóján. „Erre különös figyelmet kell fordítanunk, minthogy a napkeleti bölcsek elbeszélésében olyan fontos szerepe van a csillag jelképének – mondta a pápa. – „Minden valószínűség szerint e bölcsek csillagászok voltak. Palesztinától keletre, talán Mezopotámiában látták, hogy megjelent egy csillag, és ezt az égi jelenséget úgy értelmezték, hogy egy király, a Számok könyve szerint a zsidók királyának születését jelezte. Az egyházatyák Máté evangéliumának elbeszélésében egy bizonyos kozmológiai »forradalmat« láttak, amelyet Isten Fiának a világba lépése okozott.” (A kozmológia a világegyetemmel foglalkozó fizikai és bölcseleti tudomány.)

A pápa szentföldi zarándoklatát nem mondták le

A Vatikánban január 8-án visszautasították azokat a híreszteléseket, hogy lemondták volna a Szentatya májusra tervezett szentföldi zarándoklatát. A Vatikán hivatalosan még nem jelentette be, de nem is cáfolta a zarándoklat tervét. Fouad Twal jeruzsálemi latin pátriárka karácsonykor beszélt róla, Marcuzzo názáreti segédpüspök pedig kétkedését fejezte ki. A jeruzsálemi latin pátriárka hangsúlyozta, hogy a pápa „pártatlan, nyugodt hangján tudja megszólítani a konfliktusban álló feleket, és elő tudja mozdítani a kiengesztelődést, a megbocsátást és a békét”.

A Neokatekumenális Út megemlékezése

A Neokatekumenális Út 25 ezer tagja ünnepelte a Szentatyával együtt január 10-én az első római csoport negyven évvel ezelőtti megalapítását. A laikus lelkiségi mozgalom a hatvanas években indult el spanyol földön, és ma már a világ 120 országában, 5500 plébánián végzi értékes hithirdető szolgálatát. Az alapítók, a spanyol Kiko Argüello és Carmen Hernandez, valamint az olasz Mario Pezzi atya e fontos találkozó alkalmával bemutatták a Szentatyának az első csoport létrejötte óta eltelt negyven év gyümölcseit. Rómában, a pápa egyházmegyéjében 103 plébánián 500 közösségben szolgálnak. A Szentatya szavai szerint a Neokatekumenális Út segíteni akarja a ma embereit abban, hogy találkozzanak Krisztussal. A lelkiségi mozgalom egy azon számos út közül, amelyet a II. vatikáni zsinattal a Szentlélek hívott életre az új evangelizálás számára.