Eleven küldetéstudattal…

A találkozó keretében bemutatkoztak az egyetemisták budapesti közösségei. A „csütörtöki csoportban” tizenöt éve Bíró László püspök irányításával, támogatásával találkoznak egymással az egyetemista fiatalok, és szerveznek programokat. Ebből a közösségből nőtt ki a páros, illetve a házas hittan, amelybe az egyetemet végzettek is bekapcsolódhatnak. Biztató a budapesti görög katolikus egyetemi lelkészség indulása. A fél éve alakult közösség indulásaulása óta önálló lelkészségi központot is létrehozott. A Műegyetemi Katolikus Közösség (MKK) már több mint tíz éve gyűjti össze hétről hétre a katolikus hitet közösségben megélni akaró fiatalokat. Az MKK-t Pákozdi István egyetemi lelkész vezeti, Matolcsy Kálmán atya a „lelki hátteret” biztosítja. A Magyar Szentek templomában, mint az MKK központi helyén rendszeresen tartanak egyetemisták számára miséket, ezenkívül filmklubba, tánciskolába, imaestre várják az érdeklődőket. Az idei KELET-en mintegy százötvenen vettek részt a Kárpát-medence egész területéről, így például Csíkszeredáról, Marosvásárhelyről is. – Azok a fiatalok jöttek el, akik aktívak az egyetemi lelkészségek életében, tehát helyben is fontosnak tartják a többi fiatal összetartását, programok szervezését” – mondta Pákozdi István, majd hozzátette: A Tábor-hegyi élményben az apostolok csak annyit tudtak mondani, Uram, jó nekünk itt lenni – mi ugyanezt ismételjük meg a Magyar Sion ormán, ahol a magyar kereszténység és kultúra létrejött. Pákozdi István, a budapesti Római Katolikus Egyetemi Lelkészség vezetője lapunknak elmondta, hogy a tavalyi, szegedi KELET-találkozó az első volt a sorban. – Ez egy nagy ötletnek a megvalósulása, amely az egyetemi lelkészek találkozóján született meg azért, hogy minden évben legyen alkalom arra, hogy a lelkészségek egymást mélyebben megismerjék, és mindez a farsangi bálhoz kötődjön, amely vonzza a fiatalokat – mondta a lelkészség vezetője. A rendezvényen Erdő Péter bíboros is felszólalt. A bíboros, aki az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának is elnöke, az egyház mai, európai helyzetét vázolta fel. Előadása elején egyház és politika viszonyáról is beszélt. Leszögezte, hogy napjainkban a legnagyobb kérdés, „hogyan lehet jogállamot működtetni demokratikus eszközökkel egy szélsőségesen relativista ideológia alapján”. A mai gyakorlat szerint „jogszabályokkal védett jogszabályok biztosítják a rendet, amely egyre működésképtelenebb rendszert hoz létre”. Az állam nem képes erkölcsöt „csinálni” – hangsúlyozta Erdő Péter. – Ezért lehet újra fontos ma az egyházak szerepe a társadalom életében, hiszen „az eleven küldetéstudat” hajt minden hívőt a világ jobbá tételére. Erdő Péter előadása után válaszolt a jelenlévők kérdéseire: történelmi távlatba helyezve azokat, felvázolta az egyház hagyományokon alapuló működését. Hangsúlyozta az egyéni felelősségvállalást a társadalmi élet minden területén, hiszen „az evangéliumi élet hoz gyümölcsöt mind a munkában, mind pedig a személyes életben”. A múlt hétvégi találkozón kerekasztal-beszélgetésre is sor került, amely az egyetemi lelkészségek elmúlt húszéves történelmét, mai feladatait és lehetőségeit tekintette át. A beszélgetésen Pákozdi István atya mellett jelen volt Szűcs Balázs, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi, valamint Információs-technológiai Karának lelkésze, Pál Ferenc, a Kövi Szűz Mária-templom plébánosa, Erős Tamás a MKK-ból, valamint Matolcsy Kálmán. Az egyetemi lelkészségek történetét áttekintve Pákozdi István elmondta, hogy 1992 óta tölti be egyetemi lelkészi feladatát. Pál Ferenc különleges feladatot lát el. Nem egyetemi lelkész, de egyetemisták számára tart előadásokat kedden esténként a Pázmány jogi karán. Ezeken az előadásokon fokozottan hangsúlyosnak tartja azt, hogy az egyén helyzetéből kiindulva jusson el az egyház tanításához, hiszen ezáltal válhat egészen személyessé a hit és annak megélése. Erős Tamás a folyamatos megszólítás módszereit és „taktikáit” osztotta meg a hallgatósággal: többek között a szórólap és a személyes megszólítás fontosságát hangsúlyozta. A következő nap a hajnalba nyúló farsangi bállal „kezdődött”. A vasárnapi értékeléseket és elhatározásokat a záró szentmise tette teljessé. A jövő évi találkozó helyszíne is ekkor derült ki: 2011-ben Sopron várja a fiatalokat.