Több mint kétezer-ötszázan támadtak, miután húsz mecsetben a templom újjáépítése és általában a koptok ellen prédikáltak. A támadás ürügye az volt, hogy a keresztények templom helyett csak közösségi ház építésére voltak jogosultak, ám az egyházmegye valójában a százéves, düledező templom felújítására kapott engedélyt. Mivel a muszlimok már szeptember óta háborgatják a lakókat, a kormány a rend fenntartása érdekében katonai alakulatot küldött a faluba, a csapat azonban két hete váratlanul kivonult.
Az ígéretekkel teli „arab tavasz” óta százezer kopt keresztény hagyta el Egyiptomot. Ennek okairól nyilatkozott Antonios Aziz Mina, Giza város katolikus püspöke. A jelenség okai rendkívül összetettek, ám az elvándorlás fő oka az, hogy a keresztények nem tudják, mi lesz a sorsuk a novemberi választások után. Nem zárják ki, hogy szélsőséges muzulmán csoportok kerülnek döntéshozói helyzetbe. Az elvándorlás nemcsak a keresztényeket érinti, hanem a muzulmán vallású lakosságot is, tehát általában az egyiptomiakat. A szavazati jog önmagában még nem jelenti a demokrácia megvalósulását, a kérdés az, hogy kire adják le a szavazataikat az egyiptomiak. „Az egyház nem politikai intézmény, de mi arra biztatjuk a híveinket, menjenek el szavazni, vegyenek részt a politikai életben, és járuljanak hozzá az ország gyarapodásához. Ezt főként a fiataloktól kérjük.” (VR/KAP)
