Egyház és média az igazság szolgálatában

Emellett megvitatták a katolikusok és ortodoxok, illetve a keresztények és muzulmánok közötti párbeszéd helyzetét, valamint az afrikai, latin-amerikai és közel-keleti egyházakkal való együttműködés lehetőségeit. A megjelent bíborosoknak, érsekeknek és püspököknek üzenetet küldött XVI. Benedek pápa. Ebben arra buzdította a főpásztorokat, hogy használják ki az összes rendelkezésükre álló lehetőséget Isten igéjének hirdetésére. Imádkozik azért, hogy a tájékoztatásban dolgozók „egyre inkább tiszteljék az információk igazságát és az emberi személy méltóságát”, s így üzenetük valóban hozzájárulhasson Isten országának építéséhez a földön. A találkozó résztvevőit Sólyom László köztársasági elnök is fogadta. Az esztergomi bazilikában tartott megnyitó szentmise főcelebránsa, Christoph Schönborn bíboros, bécsi érsek beszédében Magyarország és a többi volt kommunista ország vértanúiról is megemlékezett. Mint fogalmazott – a diktatúra szenvedéseit átélt hívők Krisztus keresztjére tekintve nem a kétségbeesés és halál, hanem a remény és az élet szabadító válaszát kapták. Tévednek azok – folytatta a főpap –, akik saját kezükkel akarnak bosszút állni, vagy erőszakkal igazságot tenni. A kommunizmus örökségével küzdve – mely erőszakkal és hatalmi eszközökkel kívánt igazságosságot teremteni –, a keresztényeknek éppen arról kell tanúságot tenniük, hogy Krisztus sem erőszakkal kívánta ránk kényszeríteni az igazságosságot. Azért jött, hogy életet adjon, nem azért, hogy elvegye azt. Ezt a magatartást kell tanúsítanunk ma is azokkal szemben is, akik üldözik a keresztényeket.

A szentmisét követő ülésen a portugál Duarte da Cunha személyében megválasztották a testület új főtitkárát, akinek megbízatása öt évre szól. A közgyűlés munkanapján az európai főpásztorok meghallgatták az afrikai (SECAM) és a latin-amerikai (CELAM) püspöki konferenciák elnökeinek beszámolóját. Polycarp Pengo bíboros a SECAM képviselőjeként az európai és az afrikai püspökök közötti együttműködés szükségességét hangsúlyozta. Mint fogalmazott – az afrikai nép Isten utáni ragaszkodása termékenyen hathat az európai keresztények hitére; miközben az európai hívők gyanakvása azzal a megközelítéssel szemben, amely minden természeti jelenség mögött – „Deus ex machina” – Isten közvetlen befolyását látja, érettebbé teheti az afrikai vallásos érzületet. Kifejezte meggyőződését, hogy az afrikai misszionáriusok képesek új lendületet adni Európa evangelizációjának, miközben az öreg kontinens technológiai és tudományos ismeretei nagyban hozzájárulhatnak Afrika fejlődéséhez.

Pengo bíboros az afrikai vallásosság fonákságairól is szólt. Mint mondta, vasárnap tele vannak a templomok, de a hét többi napján a keresztények sokszor a boszorkányság vagy az okkultizmus gyakorlatához folyamodnak. Örömmel számolt be arról, hogy bőséges a papi és szerzetesi hivatások száma. A szemináriumok olyannyira tele vannak, hogy több kispapot már nem tudnak befogadni. Nagy probléma ugyanakkor a megfelelően képzett tanári kar felsorakoztatása. Mivel a legtöbb afrikai országban a politikai, gazdasági és társadalmi helyzet szinte elviselhetetlen, a papok és a szerzetesek számára nagy a kísértés, hogy elhagyják az afrikai egyházakat, és erejükkel az európaiakat szolgálják. Afrika így kénytelen a legjobb papjait nélkülözni, akik a társadalmi elismerés és gazdasági jólét reményében az európai evangelizációt erősítik. A perui érsek, Cabrejos Vidarte a latin-amerikai püspöki konferenciák képviseletében kifejtette, hogy az európai püspökökkel való együttműködés napjainkban rendkívül fontos. Mint fogalmazott – éveken át megáldott bennünket az Isten számos európai misszionáriussal. Most elérkezett az idő, hogy visszaadjuk az egykori nagylelkű ajándékot. Társadalmainkban – hangsúlyozta a főpap – egyre inkább elterjed az individualista és közömbös magatartás, ahol mindenki csak önmagára figyel. Ezért egyre nagyobb szükség van a szolidaritás globalizációjára. Cabrejos érsek kitért a latin-amerikai és karib-tengeri térség főbb problémáira is, mint amilyen a kábítószer-kereskedelem és a korrupció. Mint mondta, az élelmiszerek ára egyre növekszik. Az utóbbi három hónapban százmillióval emelkedett a szegények száma. Bízunk benne – állapította meg a főpásztor –, hogy az európai püspökök hangját meghallják a G8-ak, valamint a legnagyobb olajkitermelő országok, és enyhítenek Dél-Amerika gazdasági gondjain. Az illegális emigráció problémájáról szólva arra kérte az európai és észak-amerikai püspököket, hogy kezeljék őket megillető tisztelettel a menekülteket. Európa és Latin-Amerika püspökei között a legégetőbb feladatként a papképzést jelölte meg.

A katolikus-ortodox párbeszéd is szerepelt a CCEE napirendjén. November 11. és 14. között Trentóban közös találkozót rendeznek a családról, valamint a keresztény értékek védelméről és előmozdításáról. A huszonnégy résztvevő közül tizenkettőt az európai ortodox, tizenkettőt pedig a katolikus egyház delegál. Így katolikus részről jelen lesz például a Hittani Kongregáció, az Igazságosság és Béke Pápai Tanácsa, a Pápai Életvédő Akadémia, ortodox részről pedig Moszkvától Konstantinápolyig az európai patriarchátusok küldöttei. A közelmúlt Európában lezajlott történelmi és kulturális változásai a keresztények közötti nagyobb együttműködést és közös tanúságtételt igénylik – fogalmaztak a CCEE résztvevői.

Az elnökök az indiai és iraki keresztényeket ért erőszakkal is foglalkoztak. Közleményükben kifejezik aggodalmukat az Orissában történő erőszakos eseményekről, ahol az utóbbi időben keresztényeket gyilkoltak meg, és több száz házat gyújtottak fel. „Szolidaritásunkat fejezzük ki az ország keresztény lakosságának és főpásztorainak, és felszólítjuk az európai kormányzatokat és intézményeket, hogy vessenek be minden lehetséges eszközt az erőszak megfékezésére. Hírforrásainkból úgy értesültünk, hogy augusztus 23-a óta több mint hatvan embert megöltek, több ezer a sebesültek száma, és több tízezer ember kényszerült elhagyni otthonát.”

Korunk súlyos etikai kérdései is szóba kerültek a CCEE közgyűlésén. Robert Zollitsch püspök, a Német Püspöki Konferencia elnöke az őssejtkutatásról tartott előadást. Fernand Franck luxemburgi érsek az eutanázia által felvetett problémákról szólt. Szomorúan állapította meg, hogy Európában egyre terjed a halál kultúrája. Az eutanázia védelmezői egyre nagyobb szerepet kapnak a nyilvános társadalmi vitákon. Az eutanáziát úgy tüntetik fel, mintha az többletjogot biztosítana a betegnek, miközben elsősorban az orvosok jogai növekednek.

Az oktatásügy is szerepelt a CCEE esztergomi megbeszélésein. A katolikus vallásoktatás fontos erőforrás Európa számára – hangsúlyozták az elnökök, akik beszámolót hallgattak meg a vallásoktatás európai helyzetéről. Ennek alapján megállapították, hogy az iskolai vallásoktatás a jövő nemzedék felnevelése és az európai társadalom építése szempontjából is rendkívül fontos. További témája volt a közgyűlésnek, hogy az egyház miként tudja képviselni értékrendjét az Európai Unió intézményeiben, és az unió jogalkotási folyamatában, amely jelenleg több kérdésben is szemben áll a keresztény értékrenddel. A közelgő európai parlamenti választásokkal kapcsolatban Erdő Péter bíboros hangsúlyozta: a katolikus egyház társadalmi tanításának megfelelően fontosnak tartják, hogy a választásokon részt vegyenek a keresztények, de a személyekről való döntés mindenkinek magánügye kell hogy legyen.

Az esztergomi tanácskozás fő témájához – egyház és média – kapcsolódva elhangzott, hogy az elmúlt esztendőben felmérést készítettek a nemzeti egyházak médiában való jelenlétéről. Ebből kiderült, hogy a harmincötből tizenkilenc püspöki konferenciában működik médiabizottság, tizennégynek van külön tömegtájékoztatással foglalkozó irodája, tizenkilenc rendelkezik médiafelelőssel, és húsz jelölt ki szóvivőt. Hat püspöki konferencia rendelkezik saját televíziós hálózattal, vagy támogat pénzügyileg is tévétársaságot. Rádiót tizenegy, hírügynökséget tíz, országos újságot pedig hét konferencia működtet. Tizenkét püspöki konferenciának van saját műsora a közszolgálati televízióban, tizenegy készít vallási műsort a közrádióban, és mindössze egy konferenciának van állandó rovata országos lapban. Szó esett a keresztényellenesség olyan alattomos formáiról, amelyekben a tömegtájékoztatási eszközök rágalmazással, becsületsértéssel, félretájékoztatással és szenzációhajhászással szeretnének nagyobb népszerűséget szerezni. A főpásztorok a média felelősségvállalásának szükségességét hangsúlyozták. A közgyűlést nemzetközi sajtótájékoztató zárta, melyen a CCEE elnöke, Erdő Péter bíboros a háromnapos találkozó legfontosabb megállapításait összegezte, majd nyilvánosságra hozta a legközelebbi közgyűlés helyszínét, mely jövőre Párizs lesz.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.