Egyezség a nyíregyházi iskolaügyben

Czifra Károly, az egyházmegye jogi képviselője az MTInek elmondta: a szünetelés ideje alatt a peres felek megállapodást köthetnek az egyházi-közoktatási-köznevelési intézmény sorsáról úgy, hogy az a társadalmi elvárásoknak, a jogszabályoknak és az egyház törvényeinek is megfeleljen.

Mohácsi Erzsébet, az egyházmegyét és az önkormányzatot perbe hívó alapítvány vezetője azt nyilatkozta: ha a felperes úgy látja, hogy hat hónapon belül nincs esély a megállapodásra az iskola bezárása ügyében, akkor kérheti a bíróságtól a polgári peres eljárás folytatását. „Abban reménykedünk, hogy az egyezség sikeres lesz, és nem kell folytatni az eljárást” – mondta az alapítvány elnöke.

A szülők és a sajtó körében is nagy érdeklődést kiváltó keddi tárgyaláson Balog Zoltán egy több pontból álló egyezségi javaslatot mutatott be a perben álló felek megegyezése érdekében. A miniszter szerint három kérdésben érdemes és szükséges megegyezniük a feleknek: az egyik az iskola létéről szól, vagyis arról, hogy valóban értelmes dolog-e köznevelési keretek között, az iskolát fenntartva végezni az integrációs munkát a Huszár-telepen. Ha nincs iskola, akkor is érdemes valamilyen felzárkóztató osztályprogramot indítani – jelezte a tárcavezető, hangsúlyozva, hogy az alsó tagozat megtartása jó ötlet lenne, hiszen a gyerekek így a saját környezetükben kezdhetik el a tanulást.


Véleménye szerint azonban az iskola önmagában kevés a felzárkóztatáshoz. Olyan programokat kell hozzárendelni, amelyek segítik például a felnőttképzést és a lakhatási körülmények javítását. Balog Zoltán egyúttal hangsúlyozta, hogy a kormányzat az egyházmegyével közösen több, munkahelyteremtéssel és képzéssel kapcsolatos integrációs programot is elindított már a telepen.

A miniszter szavai szerint azt kell megvizsgálni, hogy milyen egyéb intézmények működhetnének az iskola mellett. Utalt egy tanoda létrehozásának tervére is, amellyel egyébként korábban mindkét peres fél egyetértett. Balog Zoltán közlése szerint ugyanilyen fontos feladat az iskolát elvégzett tanulók „továbbkísérése” is.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma készen áll arra, hogy a megállapodásban rá háruló feltételeket megteremtse – hangsúlyozta a tárgyaláson Balog Zoltán. Elmondta azt is: a nyíregyházi Huszártelepen egy integrációs program kezdődött el, létrehozták a Türr István Képzőés Kutató Intézet (TKKI) helyi szervezetét is, amely koordinálja az egyház, a civilszervezetek, a város és a kormányzat tevékenységét ebben az ügyben.

Balog Zoltán kifejtette: az alapítványnak más ügyekben akár segítő is lehet a tevékenysége, de a szerepük „ebben az ügyben káros, és hátráltatja a munkát, amelyet az egyház elkezdett”.

Hozzátette: igenis van egy olyan keskeny út, amelyen összetalálkozhat a felzárkózás és a szegregáció kizárásának érdeke, valamint az a romapasztorációs munka, amelyet az egyház végez a Huszár-telepen.

MTI