Buda Péter, az egri Érseki Papnevelő Intézet rektora a főpásztori mecenatúra történetét ismertetve elmondta: az Egyház vagyonosodásával a bevételek egy jelentős részét építkezésekre és a művészek támogatására fordították. Hazánkban Szent Istvánnal kezdődött ez a folyamat. Később, a török dúlás és a reformáció után különösen nagy szükség volt erre Magyarországon. A XVIII. század egyik legjelentősebb mecénása Eszterházy Károly püspök volt, aki számos templomot építtetett és intézményt alapított. A főpásztor nemegyszer magánvagyonát is felhasználva építkezett.
Jelenleg egy, az idősebb Storno Ferenc által készített festmény, a gyermek Jézus és Keresztelő Szent János találkozását ábrázoló freskó látható az érseki palota magánkápolnájában. A Krisztus feltámadását ábrázoló eredeti alkotás, amelyet Kracker János Lukács festett, elpusztult.
Köves-Kárai Petra művészettörténész az Urbán Márta levéltáros által fellelt ábrázolással kapcsolatban elmondta: a püspöki palota magánkápolnájának freskója Kracker első egri munkája volt. Az 1764-re elkészült alkotás néhány évtizeddel később egy tűzvész során a lángok martaléka lett. A freskó másolatát, amelyet Franz Hauptmann készített 1816-ban, utoljára Szmrecsányi Miklós láthatta, aki a múlt század harmincas éveiben írt művében említi az alkotást. Az ábrázolás stílusa, az alakok megformálása jól illik a Kracker-életműbe, így kétségtelen, hogy az eredetiről készült másolat került elő.
A régóta elveszettnek hitt alkotást a nagyközönség a július 30-ig nyitva tartó Kracker-kiállításon láthatja.
Forrás és fotó: Egri Érseki Palota
Turisztikai Látogatóközpont
