Egerek és gyerekek

A kötetek két főszereplője, a Múzeumi Egér és unokatestvére többnyire éjszakai múzeumlátogatáson vesz részt, szobrokat, képeket nézegetnek, s közben arról beszélgetnek, miért ábrázolnak egyes szenteket állatok társaságában, hogyan készül a bronz- vagy a márványszobor, miért játszik kiemelt szerepet a piros a színek között, vagy hogy miért foglalkoznak az emberek olyasvalamivel, amit sosem láttak (például megfestik a sárkányokat és még félnek is tőlük).

Az igazán impozáns kiadványok segítségével és a két egér bolyongásait kísérve a gyerekek nagyon sokféle ismeretre tehetnek szert, s ezek birtokában könnyebben megértik egy-egy művészi alkotás üzenetét, jelentését. Az Állatok a múzeumban kötetből megtudjuk például, hogy a magyarság egész történelme során szorosan kötődött a lovakhoz. Festményeken, domborműveken, övcsatokon szerepel ez az állat, de sok szobor alkotóeleme is. Az oroszlánhoz kapcsolódó számos legenda közül Szent Jeromosét olvashatjuk, de az egerek szólnak az oroszlános aquamanile nevű tárgyról is (a középkorban mise idején használt víztartó edény). A gyerekek fogékonyak a részletekre egy-egy ajtókilincs, mozaik vagy zárókő éppúgy érdekes lehet számukra, mint a Lánchíd oroszlánjai. Épp ezért a Bolyongások Budapesten egyik legfőbb erénye, hogy a fővárosi épületeket szemlélve olyan építészeti megoldásokra, különleges épületdíszekre hívja fel a figyelmet, amelyeket a járókelő gyakran észre sem vesz. A Múzeumi Egér és kuzinja arról is beszélget, hogy az emberek vajon miért nem vigyáznak a régi házakra, s miért van az, hogy esetleg ránk potyoghatnak egyes épületek díszei. Szükség lenne az értékek megőrzésére, hiszen a felújítás halogatása előbb-utóbb azt eredményezi, hogy már csak a bontás segít…

Számomra a legérdekesebb a különös lényekkel foglalkozó kötet (Rubik Anna bájos rajzaival), amelyben lidércek, sárkányok, ördögök és angyalok tűnnek föl – kályhacsempén, templomkapun, oltárképen vagy épp szarkofágon. A sasfejű, hegyes fülű szárnyas, oroszlántestű lényről, a griffről például kiderül, hogy a középkorban Jézus Krisztust jelképezte; de olvashatunk itt az egyszarvúról, a kentaurról és a szfinxről is.

A múzeumjáró egerek közreműködésével elsősorban a gyerekek művészeti, mitológiai tudása gyarapodhat, játékos módon ismerkedhetnek meg a múzeumok világával. A szerzők – Entz Sarolta, Fekete-Horváth Erika, Jánosi-Halász Rita, Mészáros János – s a kiadó reményei szerint a könyvek felkeltik a szülők érdeklődését is, s elviszik csemetéiket egy-egy múzeumba, kiállításra.