Ég felé mutató gyökerek…

A szerzők a megyeházán kiállítást szerveztek a már meglévő fotóanyagból, hogy felhívják a figyelmet a készülő könyvre, és felkérjék az egyházmegye területén élőket, segítsék felkutatni, feltárni az elpusztult vagy meglévő emlékek történeteit, archív dokumentumait. „Nem is oly rég még természetes volt a süvegemelés a Feszület előtt, a Mária-kegyhelynél vagy a Kálváriadomb tövében. E készülőben lévő, már ma is különösen értékes és egyedülálló képeskönyv fejet hajt, »süveget emel« közös múltunk, Fejér megye valamennyi létező és már eltűnt településének szakrális kisemlékei előtt” – olvashattuk a kiállítás meghívójában. A megyei közgyűlés elnöke, Gombaszöginé Balogh Ibolya megnyitó beszédében sajnálatosnak tartotta, hogy ezek a szakrális kisemlékek – bár történelmünk részei – nem élveznek műemléki védelmet, adattárszerű felmérésük sem történt meg. Fontosnak tartotta felhívni a figyelmet rájuk, hisz az idősebb nemzedék még őrzi emlékeiben az elveszettek, elpusztultak sorsát. Spányi Antal püspök gyerekkori élményeit idézte fel, amikor még élt az emberekben a szokás, hogy az útszéli keresztek előtt kalapot kell emelni, keresztet kell vetni. Papként maga is igyekezett életben tartani a tiszteletnek ezt a formáját. „Gyökereinket tudatosítjuk magunkban, ha megbecsüljük ezeket az emlékeket, hisz sokszor a nélkülözést is vállalva szüleink, nagyszüleink és dédszüleink állíttatták azokat” – mondta a püspök. Beszédében kiemelte: ma, amikor a kultúrák találkozásáról beszélünk, tudnunk kell, hogy nekünk is van saját, megőrizendő, keresztény alapokon nyugvó kultúránk. Az elmúlt negyvenöt év hangzatos szlogenje, a „minden közös”, a „minden a miénk” rengeteg hamisságot, hazugságot takart, de ma mintha ennél is veszedelmesebb elvek uralkodnának. A senkié, semmié elve, mely csak azt sugallja: minden haszontalan, semmi sem számít, amiből nem húzunk anyagi hasznot. Ez ellen közös akarattal küzdenünk kell – mondta a püspök, megköszönve a lehetőséget a Megyei Önkormányzatnak, hogy ebben a nemes törekvésben partnere lehet a püspökség.

A megnyitó után két rövid előadás hangzott el arról, hogy egy-egy település, család, miért állíttatott szakrális emléket, és milyen szerepet töltött be annak tisztelete a közösség életében: Demeter Zsófia történész beszélt a szakrális kisemlékek kutatási módszereiről, eddigi eredményeiről és tanulságairól, majd Varró Ágnes a Fejér megyében található Nepomuki Szent János-szobrokat mutatta be a hozzájuk kapcsolódó történetekkel.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..