„Donauschwaben”

Egy hatalmas termet töltenek meg az Egy falusi tanító fotográfiái című tárlat képei, amelyek Véménden készültek 1916 és 1920 között. A baranyai település lakóit közel hétszáz üvegnegatívon örökítette meg Hernai (Hesz) Béla falusi tanító, néprajzi gyűjtő és amatőr fotós. Felvételeire a háza padlásán bukkantak rá. Képein katolikus németeket és cigányokat, ortodox szerbeket, katolikus és református magyarokat, illetve zsidókat láthatunk. Embereket, akik beszélték egymás nyelvét, tisztelték egymás kultúráját, szokásait. Hernai fotográfiáinak páratlan értéke többek közt az, hogy egy falusi közösség utolsó napjainak emlékét őrizték meg, hiszen a húszas évek elején, a szerb megszállás idején a szerbeknek kellett „hazaköltözniük”. 1921-ben a cigány lakosság nagy része hagyta el a falut. Az II. világháborúban a zsidókat hurcolták el, 1945 után pedig a német anyanyelvűek többségét telepítették ki.

Az előzővel szomszédos terem kiállítása a Duna-háromszögben élő német kisebbség mai életét mutatja be. Sandra Kühnapfel és Jörn Nuber 2008-ban járta körül e vidéket. Magyarország, Szerbia és Horvátország területéről fényképeztek arcokat és jegyeztek le vallomásokat – identitásról, kultúráról, kötődésről. Azok a németek ugyanis, akik a világháborút követően itt maradtak, illetve maradhattak, ragaszkodnak a földhöz, ahol születtek, de amint egyikük fogalmazott: akarva-akaratlanul is figyelik Németországot. A fotók és az interjúk gazdagon szemléltetik, hogy idős és fiatal dunai svábok miként élik meg a kettős identitást napjaink multietnikus társadalmában.

A két tárlat leginkább azok számára izgalmas, akik személyesen is érintettek. Hiszen sokan élünk még Tolnában, Baranyában, Bács-Kiskunban, a budai hegyek vagy a Pilis lábánál, akik német vagy arról magyarosított nevet viselünk. Számosan őrizzük még gyermekkorunkból például a Kriskindl, a nachtkasztli vagy az Oma szavakat. S akik a temetőben őseink kopott sírkövén gót betűs, német feliratokat olvasunk. A két kiállítás ugyanakkor azokat is hívja, akik a néprajz, a történelem és a fotótörténet kincsei után kutatnak.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..