Fotó: Merényi Zita
Az alapítása 800. évfordulóját ünneplő Domonkos-rend az emlékévét záró konferencián és könyvbemutatón ismertette, hogy gazdag teológiai hagyománya alapján miként válaszol ma a szerzetesközösség korunk gazdasági és szociális kérdéseire.
A Magyar Tudományos Akadémián február 23-án tartott könyvbemutatón a polgári gazdaság, a másnap a Budapesti Corvinus Egyetemen rendezett konferencián pedig a migráció és a keresztény–iszlám párbeszéd volt a központi téma. Deák Hedvig OP, az Árpád-házi Szent Margitról Nevezett Domonkos-rendi Nővérek Apostoli Kongregációjának főnöknője egy korábbi sajtótájékoztatón elmondta, a jubileumi évben kiemelt törekvésük volt, hogy bemutassák a rend teológiai hagyományát. „A teológia fejlődése nem állt meg, a domonkos teológia ma reneszánszát éli” – fogalmazott.
E teológiai gazdagság Magyarországon kevéssé ismert, ezért a domonkosok a Kairosz Kiadóval együttműködésben egy könyvsorozatot indítottak útjára. Ennek legújabb kötete az Értekezések a kereskedelemről, avagy a polgári gazdaságról című kiadvány, melynek bemutatására Az Adam Smith-i paradigma alternatívája címmel nyilvános vitára invitálták az érdeklődőket a Magyar Tudományos Akadémiára.
Stefano Zamagni (Bolognai Egyetem) és Paul Dembinski (Freiburgi Egyetem) közgazdászprofesszorok beszélgetésében két gazdasági paradigma, Adam Smith, a politikai gazdaságtan atyja és kortársa, Antonio Genovesi, a civil gazdasági paradigma legfőbb képviselője nézetei „mérkőztek” a KETEG Oikonomia Kutató Intézet Alapítvány szervezésében. Az előadást a nagy érdeklődésre való tekintettel a tervezett konferenciaterem helyett az MTA mintegy háromszáz fő befogadására alkalmas nagyelőadójában tartották.
A rendezvényt a védnökséget vállaló Lévai Anikó, az Ökumenikus Segélyszervezet jószolgálati nagykövete nyitotta meg. Személyes példáján keresztül mutatott rá arra, miért érték egy édesanya számokban nem mérhető gyermeknevelő munkája.
A gazdaság erényetikai megközelítésében kulcsszerepet játszik az ember. Lévai Anikó hangsúlyozta: elengedhetetlen, hogy megtaláljuk a változást abban a világban, ahol „az emberiség egyik része éhezik, a másik plasztikai műtétekkel faragtatja le a felesleget”. Létezik alternatíva, rajtunk áll, hogy készek vagyunk-e szembemenni az uralkodó szemlélettel.
Baritz Sarolta Laura OP, a Keresztény Társadalmi Elvek a Gazdaságban (KETEG) képzés vezetője kifejtette, a polgári gazdaságtan történetében sarokkő Antonio Genovesi
XVIII. században írt munkája. Rámutatott, a hazai gazdaságtörténeti értekezések túlnyomó hányada a haszon maximalizálását tekinti kiindulópontnak, Genovesi szemlélete viszont komplexebbé, árnyaltabbá teheti a közgazdaságtant. Munkája az erényetika szellemében íródott, a XV–XVIII. századi latin nyelvű Európa civil gazdasági gondolkodásának jegyében. A katolikus pap a nápolyi egyetem tanszékvezető tanára volt. Könyve és elvei alapján hiánypótló helyet foglal el a közgazdaság elmélettörténetében.
Horváth László, a Budapesti Corvinus Egyetem docense szerint nem Adam Smith szemlélete áll szemben Genovesi erényetikai megközelítésével, hanem az, ahogyan a későbbi korok leegyszerűsítették a főáram emblematikus alakjának elméletét.
Stefano Zamagni, a Bolognai Egyetem közgazdászprofesszora, az Igazságosság és Béke Pápai Tanácsának tagja, Ferenc pápa gazdasági tanácsadója arról beszélt, hogy várhatóan huszonöt-harminc éven belül előtérbe kerül majd a polgári szemlélet kínálta perspektíva, mert a globalizáció és az erőltetett növekedés próbára teszi az utilitarista paradigmát.
Korunk és jövőnk válságjelenségeire is reflektált Zamagni professzor: szólt az egyenlőtlenségek kiéleződéséről, a munkaerő harminc-negyven százalékát helyettesítő intelligens robotok miatti változásokról, illetve az Easterlin-paradoxon – a folyamatos gyarapodás nem növeli az ember boldogságérzetét – jelenségéről.
Paul Dembinski, a Freiburgi Egyetem közgazdászprofesszora, pénzügyi szakember szerint ma a tranzakciós folyamatok rabjai vagyunk, és a jövő legfőbb kihívása, hogy lesznek-e körülöttünk terek, ahol a személyesség elve, a kapcsolatok érvényesülnek.
Ami a hatékonyságot illeti, erőforrásaink végére értünk, jövőteremtő csak a kapcsolatok építése lehet – véli a pénzügyi szakember. – A közgazdaságtannak, bár önálló tudomány, vissza kell térnie a gyökerekhez, a XVIII. században lefektetett alapokhoz, amikor bátran támaszkodott az etika és a metafizika alapvetéseire.
Február 24-én a Budapesti Corvinus Egyetemen nemzetközi konferenciát tartottak Domonkosok a társadalomért (OP 800) címmel, melynek előadói a migráción, az iszlám integráción, a domonkos politikai hagyományon át a békeépítés és a társadalmi felelősségvállalás kérdéséig széles spektrumban tekintették át a filozófia, a társadalom, a gazdaság és a politika különböző területeit. A tanácskozáson három magyar filozófus mellett nyolc külföldi domonkos szerzetes tartott előadást, köztük Richard Finn, Alejandro Crosthwaite és Jean-Jacques Pérennès.
