Derűsen, bizalommal éljük az életünket!
Fotó: Lambert Attila

 

Az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye Katolikus Iskolai Főhatóságának (EKIF) tájékoztatása szerint az ünnepi szentmisén tíz egyházi intézményfenntartó harminc oktatási-nevelési intézményének összesen ötezer diákja és pedagógusa vett részt. A tizenkilenc középiskolából hét az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye, három a Szalézi Intézmény Fenntartó, egy-egy a Boldogasszony Iskolanővérek Kongregációja, az Isteni Megváltóról Nevezett Nővérek Kongregációja, a Congregatio Jesu Szerzetesrend, a Piarista Rend Magyar Tartománya, a Zirci Ciszterci Apátság, a Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartomány, a Magyar Bencés Kongregáció Pannonhalmi Főapátság, a Kolping Oktatási és Szociális Intézményfenntartó Szervezet és a Krisztus Légiója Kongregáció fenntartásában működik. A tizenegy általános iskola és óvodából egynek a Szalézi Intézmény Fenntartó, a további tíznek az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye a fenntartója.
Erdő Péter bíboros a következőket mondta beszédében: „Új tanévet kezdünk állami és egyházi iskoláinkban egyaránt. Katolikus iskoláink közös tanévnyitóján a Szentlélek Úristen különleges segítségét kérjük. Ezért is nevezzük a tanévnyitó szentmisét Veni Sancténak, hiszen ilyenkor azt énekeljük: Jöjj, Szentlélek Úristen.
A zsinagóga Krisztus korában, de később is inkább a Szentírás tanulmányozásának, mint a nagy liturgiáknak a színhelye volt. Nem templom, nem az áldozatbemutatás helye, hanem inkább iskola. Ezt őrizte meg a zsinagógák középkori elnevezése is, a sul vagy sül, ami éppen erre a sajátos feladatra utal. Ott és akkor, a názáreti zsinagógában Jézus volt a tanító, ő magyarázta Izaiás próféta szavait, amelyek a Messiásról szóltak. A szent szakasz pedig úgy kezdődött, hogy »Az Úr lelke rajtam.« Mi is ezért hívjuk segítségül a Szentlelket minden tanév kezdetén.
Az 500-as évek végére már egész Nyugat-Európában, sőt Rómában is összeomlott az oktatás egész rendszere. Barbár idők voltak azok. A pápa arra kényszerült, hogy a legelemibb ismereteket is saját iskolában oktassa azoknak a fiataloknak, akik később az oltárnál szolgáltak. Ehhez meg kellett tanulni legalábbis írni-olvasni és énekelni. Ezért alapította meg Nagy Szent Gergely pápa a kántoriskolát. Nem a választék bővítésére, nem a kifinomult igények kielégítésére, hanem a legelemibb ismeretek átadására. A pápa kitűnő műveket írt latinul, sőt görögül is kiválóan tudott. Nyitott szemmel járt a világban, helyesen mérte fel az őt körülvevő valóságot. Ő volt az, aki megtervezte az angolszászok keresztény hitre térítését. Ő támogatta a kolostori iskolák kifejlődését is. Mire jó az iskola? Főleg arra, hogy a kultúrát közvetítse. Mire való a kultúra? Arra, hogy megmagyarázza, értelmes, kerek egészként rendezze be körülöttünk a világot. Szóval, hogy derűsen, bizalommal, értékes célokat kitűzve éljük az életünket. Végső soron arra jó, hogy boldogok legyünk. Az a kultúra, amit a katolikus iskolák átadnak, megmutatja, hogy a világ nem a véletlen szüleménye, hanem Isten alkotása. Hogy értéke, értelme, célja van az életünknek. S hogy ebben az életben szeretnünk kell egymást. Tehát beleállítja a mindennapjainkat a teljes valóság nagyobb összefüggésébe.
Ezzel a nagyobb összefüggéssel volt nekem bajom harmadik osztályos koromban. Az egyik osztálytársam kibírhatatlanul viselkedett az órán. Erre a tanár egy teljes órára bezárta az osztályt a terembe, egy órával később mehettünk haza. Mindenki haragudott arra, aki miatt a büntetést kaptuk. Ahogy tódultunk ki az iskola kapuján, könnyebb volt a lelkemnek, hogy rásózzak a táskámmal ennek a gyereknek a fejére. Éppen akkor léptünk ki a kapun. Arra persze nem gondoltam, hogy őt már türelmetlenül várja az iskola előtt az édesapja. Amint meglátta, hogy verem a fiát, szegénykét, rögtön odarohant, és jól felpofozott. Hát igen, nem látta a nagyobb összefüggést. Én pedig örültem, hogy hazasomfordálhatok. Dehogy akartam én már magyarázkodni! Az a nagyobb összefüggés persze, amit a hitünk megmutat nekünk, nem ilyen egyszerű, és nem arra való, hogy minket igazoljon. De arra igen, hogy a harag, a félelem vagy a bosszú érzése helyett szeretetet és okosságot tanítson nekünk. Mert Isten világában élünk, érte tanulunk, érte élünk. Érte tudunk uralkodni magunkon és másoknak megbocsátani. Ő segít a tanulásban, ő igazít el az életben. Ő legyen velünk az új tanév minden napján!” – zárta beszédét a bíboros.
A szentmise végén Erdő Péter kilenc igazgatónak ünnepélyesen átadta az intézményvezetői kinevezéseket.
Az ünnepi Veni Sanctén a zenei szolgálatot az új egyházi iskola, az ország egyetlen Prima Primissima díjas zenei intézménye, a Weiner Leó Katolikus Zeneiskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Zeneművészeti Szakgimnázium adta, amelyet Csonka Szabina Babett egyházzenész, karnagy vezetett.
Az olvasmányokat és könyörgéseket az új bajóti egyházi óvoda és az új budapesti zenei középiskola tanulói és vezetői olvasták fel. A rendezői feladatokat – az EKIF munkatársain kívül – a Pál Apostol Katolikus Általános Iskola és Gimnázium középiskolás diákjai és tanárai, valamint a bazilika munkatársai látták el. A szentmisén jelen volt Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi, nemzetiségi kapcsolatokért és az üldözött keresztények megsegítéséért felelős államtitkára.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..