Csóri csuka

A királynak feltűnt a hiány, és számon kérte a fogadóst, aki azt felelte, a csóri csukának nincsen mája. Mátyás erre csak annyit mondott: „A palotai pálcának pedig nincsen száma.” A kocsmáros megértette, hogy a bölcs és igazságos uralkodó a deresre céloz, s legott az asztalra tette az értékes falatot. (A község címerében a csukát tálcán felszolgáló fogadós látható, valamint Mátyás, egy holló és egy szőlőfürt.)

Csór hangulatos, alig kétezer lelkes Fejér megyei község, melyet északon a Bakony, délen a Sárrét ölel körbe. Ideális kiindulópont lehet környékbeli kirándulásokhoz. Gondozott központjában, a posta és az iskola közelében található a Petőfi-szobor, a ’48-as kopjafa, az I. és II. világháborús emlékmű és a XII–XIII. század táján épült római katolikus templom. Bár elkészültének pontos dátumát nem ismerjük, az bizonyos, hogy 1333-ban már Szent Péter tiszteletére felszentelt templomként működött. 1747-ben a restaurált templomot Sarlós Boldogasszony védelmébe ajánlották; Fehérváry Ádám barokk stílusban építtette újjá. A főoltár az állvánnyal klasszicista stílusban épült, az oltár képe Szűz Mária Szent Erzsébetnél tett látogatását ábrázolja, ezért a XVIII. századtól július 2-án tartották a templom búcsúját. A templomkertben lévő szoborcsoportok szintén barokk stílusban készültek. Az egyik oldalon egy Sasváry-piéta, mellette Szűz Mária látható karján a kis Jézussal, a másik oldalon pedig Szent Vendel szobra és a kereszten haldokló Jézus szobra található.

 

Fotó: Gajdó Ágnes