Csikvándról Fatimába

1928-ban, a Veszprém megyei Csikvándon született. Tizennyolc évesen csatlakozott az Isteni Ige Társaságához. Tanulmányait Kőszegen kezdte meg, két évvel később letette első fogadalmát. Elöljárói utasítására 1949-ben elhagyta Magyarországot, és Ausztriába, majd Németországba menekült. A Szent Augustin Missziós Szemináriumban fejezte be tanulmányait, itt is szentelték pappá 1953-ban. Egy évvel később a rend fatimai szemináriumának prefektusa lett. A magyar származású szerzetes pap nevét Fatimában mindenki ismeri és tiszteli, mert olyan emlékhelyeket hozott létre a kegyhelyen, amelyek előtt milliók imádkoznak évente. Nagy szerepe volt Valinhosban a gyermekeket és az angyalt ábrázoló szoborcsoport felállításában. Az ő kezdeményezésére jött létre a Magyar Keresztút és a Kálvária-kápolna, amelyet szinte valamennyi zarándok fölkeres. Nagy szerepe volt a fatimai egyházmegyei szeminárium, a leirai püspöki palota és helyi egyházi iskolák felépítésében. Hosszú éveken át közvetítőként dolgozott a németországi egyházi intézmények és a portugál egyházmegyék között. Az Azori-szigeteken 1980. január 1-jén történt földrengést követően több templomot az ő közvetítésének köszönhetően tudtak újjáépíteni.1956-ban találkozott először Lúcia nővérrel. Négy évvel később a fatimai gyermekek boldoggá avatási ügyének alposztulátorává nevezték ki. A sokoldalúan képzett, aktív missziós pap 1963-tól kezdve rendszeres hírlevelet adott ki hét nyelven, amelyben ismertette a látnokok életét, továbbá tájékoztatott a Francisco és Jacinta Marto boldoggáavatási ügyében elért eredményekről. Lúcia nővér emlékei címmel, a helyi püspök megbízásából könyvet írt, melynek révén a pásztorgyermekek életszentségét még szélesebb körben megismerhették. Azóta a világ számos nyelvére, így magyarra is lefordították a könyvet. Nagy szerepe volt abban is, hogy II. János Pál pápa, a nagy jubileumi évben, május 13-án Fatimába látogatott, és boldoggá avatta a két látnok gyermeket. 2004 márciusában a Szükséget Szenvedő Egyház (Kirche in Not) elnevezésű szervezet kitüntetést adományozott Kondor Lajosnak, aki akkor már ötven éve élt és dolgozott papként Portugáliában. 2006 januárjában Jorge Sampaio köztársasági elnök a portugál Köztársasági Lovagrend parancsnoki kitüntetését adományozta neki. Ugyanazon év októberében, a magyar nemzeti zarándoklat alkalmával hazánk lisszaboni nagykövete a Magyar Köztársasági Érdemrend Tiszti Keresztjével tüntette ki. Kondor atyát a rózsafüzér hónapjában hívta haza az Isten. Haláláig a Szűzanya egyszerű, alázatos apostola maradt. Mielőtt a vasfüggöny leomlott volna, Soroksár-Újtelepre és számos más településre „becsempészte” a Szűzanya és a látnok gyermekek szobrát. Neki is köszönhetjük, hogy mára az ország szinte valamennyi templomában odatérdelhetünk a fatimai kegyszobor elé, és Szűz Máriával együtt elmélkedhetünk Jézus életének titkairól.

Szólj hozzá!

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .