Cigányok Mózese

Életének 79. évében, május 12-én elhunyt Choli Daróczi József író, költő, műfordító, pedagógus, népművelő. Nevéhez fűződik többek között az Újszövetség 1996-os lovári nyelvű fordítása. Május 24-én búcsúztak tőle szűk családi körben. A gyászszertartást megelőző napon nyilvános megemlékezést és virrasztást tartottak.
A magyarországi cigány közélet egyik ismert alakja 1939. május 26-án született a Hajdú-Bihar megyei Bedőn. Főiskolai tanulmányait a Budapesti Tanítóképző Főiskolán végezte 1972 és 1975 között. Számos publikációja, verse jelent meg cigány és magyar nyelven egyaránt. Első önálló szerkesztésű kötetét 1979-ben adta közre Uzhe Jilesa – Tiszta szívvel címmel; ezt követte
Fekete korall címmel a cigány költők antológiája. Írt cigány–magyar kisszótárt és lovári nyelvkönyvet is. Elsőként fordította le cigány nyelvre az Újszövetséget. 1975-ben tagja lett a Magyar Írók Szövetségének és a Magyar Újságírók Országos Szövetségének, szerkesztette a Romano Nyevipe, az Amaro Drom és a Rom Som című lapokat.
1987 és 1988 között a Magyarországi Cigányok Kulturális Szövetségének ügyvezető titkára, majd a Hátrányos Helyzetű Fiatalok Életmód és Szabadidő Szövetségének elnöke lett. A rendszerváltás után Budapesten betöltötte a X. kerületi cigány önkormányzat elnöki tisztét is. A pedagóguspályára 1994-ben tért vissza, a Zsámbéki Tanítóképző Főiskolán, majd az Apor Vilmos Katolikus Főiskolán romológiát, cigány nyelvet és történelmet tanított. Innen vonult nyugdíjba. 1999-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje kitüntetésben részesült.
A nép tanítója volt, megszámlálhatatlan ifjúsági és gyermektáborban, valamint tanodákban, szakkollégiumokban, főiskolákon és egyetemeken oktatta a romákat és a nem romákat a cigányság történelméről, kultúrájáról, nyelvéről. Költeményeit, írásait számtalan versmondó versenyen mondták kisdiákok és felnőttek egyaránt. Székely János püspök szerkesztőségünk kérdésére Choli Daróczi Józsefet néhány szóban így jellemezte: nagyon becsületes, tiszta lelkű ember volt, és jó költő. A cigány nép bölcse, prófétája, ebből a szempontból Lakatos Menyhérthez lehet hasonlítani, akit a cigányok Mózesének is neveztek. Choli Daróczi is olyan volt, mint egy egyszerű népi próféta, aki azért élt, hogy felemelje népét.
Szakály Gyula, egykori munkatársa így emlékezett rá: „Meghalt Choli Daróczi József költő, író, műfordító. Irodalmi munkásságát remélhetőleg méltatják majd, ezért arról nem szólok. Életműve megérdemelne diplomamunkát, doktori értekezést (…), irodalomtudományit, stilisztikait, kommunikációtudományit.
Nem találkoztam még emberrel, aki annyira ki tudta volna fejezni a szeretetét a közvetlen, élő baráti kapcsolatokban, mint ő. Az a szeretet nyilvánult meg benne, amelyről Szent János evangélista annyit írt: Isten maga a szeretet, és megjelent Jézus Krisztusban. És megjelent a mélyen hívő katolikus Choliban. Nagy a kísértés, hogy azt állítsam, tapasztalatom szerint csak a cigányok tudják így kimutatni szeretetüket… A gyümölcsöző kettős identitás mintaképének tekintettem.”
Oktatott a Jezsuita Roma Szakkollégiumban is. A kollégium diákjai Facebook-oldalukon saját szavaival búcsúztak tőle: „Nem veszitek észre, gyerekek, hogy én ahányszor jövök, nagy szeretettel és boldogan jövök órára, mert jó veletek lenni. Rengeteg tanítványom volt már… 77 éves koromban még mindig tanítok, és huszonéves koromban kezdtem el. Minden volt diákomra szeretettel gondolok. Csodálatos érzés, ahogy mész az utcán: »Szervusz, Choli bácsi!«, »Csókolom, Choli bácsi!«. Akkora fizetés! Nem lehet pénzzel megmagyarázni.”

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.