Budapesten járt a kopt egyházfő

A tény, hogy az idős és törékeny egyházfő Magyarországra utazott, kiemelkedő esemény, ám korántsem meglepő – több okból sem. Mindenekelőtt III. Senuda közismerten tevékeny a közéletben. Számos püspökséget, monostort és papnevelő intézetet alapított, megújítva a teológiai képzést, általában pedig a tudományosságot. Szívesen hallatja hangját társadalmi kérdésekben: a keresztény egyházak közötti testvéri kapcsolat és a muzulmánokkal folytatott párbeszéd elkötelezett híve. Rendszeresen tartott kairói konferenciabeszédeit élénk érdeklődés kíséri. Ügyes diplomataként több válságos helyzetet is megoldott, ugyanakkor szelíd határozottsággal szót emelt az erőszakos muzulmán fundamentalizmus ellen.

A törékeny egészségi állapotú III. Senuda magyarországi látogatásának előzményei közé tartozik, hogy az Egyiptomban ez év februárjában bekövetkezett zavargások után, amelyek helyenként vallási jelleget is öltöttek és számos kopt keresztény életét követelték (e ponton megjegyzendő, hogy a kopt kifejezés ógörög eredetű, jelentése: egyiptomi), Martonyi János külügyminiszter kezdeményezésére az Európai Unió kiadott egy nyilatkozatot, amely tételesen elítélte a keresztényüldözést. E kifejezés az Európai Unió története során most először került hivatalosan papírra – korábban csak az „emberi jogok megsértését, a vallásszabadság korlátozását” emlegették. A kopt egyházfő számon tartja, hogy e határozatot a soros elnökséget éppen betöltő magyar kormány javasolta, látogatása tehát a köszönet gesztusaként is értékelhető. Továbbá kevéssé ismert kulturális szál, hogy a kopt egyház szertartásrendje, a Nagy Szent Vazul-liturgia rendkívül bonyolult zenéjét egy magyar zenetanár, Tóth Margit kottázta le a világon elsőként, a Kodály-módszer segítségével.

III. Senuda az alexandriai közösséget alapító Szent Márk evangélista száztizenhetedik utóda. Személye és megnyilatkozásai azért is különösen fontosak, mert hivatalából fakadóan nem kizárólag vallási vezető, hanem megkerülhetetlen közéleti-politikai tényező is. Nem véletlen, hogy budapesti tartózkodása alkalmából a világ minden tájáról több száz kopt zarándokcsoport utazott fővárosunkba, a pápa közvetlen kíséretében pedig ott volt a kopt ortodox egyház öt legkiemelkedőbb püspöke. Az idős egyházfő érkezését követően átvette a Pázmány Péter Katolikus Egyetem díszdoktori oklevelét Erdő Péter bíborostól.

Másnap, nemzeti ünnepünkön a parlament erkélyéről megtekintette a zászlófelvonást, kora este pedig részt vett a Szent István-bazilikában tartott szentmisén. Vasárnap reggel a XVIII. kerületi Szemere-telepen, a Selmecbánya utcában felszentelte Kelet-Közép-Európa egyetlen kopt templomát. A magyarországi kopt közösség kilencven családból áll: nemcsak egyiptomiak vannak közöttük, de más arab országokból hozzánk települt keresztények is. A hívek lelkipásztori ellátását 2004 óta az Egyiptomból érkezett Juszef Halil végzi.

III. Senuda nem először járt magyar földön: 1996-ban a pannonhalmi bencés apátság vendégeként töltött nálunk néhány napot. Mostani utazásának jelentőségét növeli, hogy bár a koptok Egyiptom hetvenötmilliós lakosságának tíz-tizenkét százalékát alkotják, a gazdasági és kulturális életben betöltött szerepük ennél lényegesen nagyobb. A jelenlegi magyar kormány pedig több alkalommal is érzékeltette: az észak-afrikai térség legfontosabb országának Egyiptomot tekinti.

Fotó: Bókay

Az alexandriai kopt ortodox egyház Egyiptom legnagyobb, egyben legrégibb keresztény egyháza: Alexandriában Szent Márk evangélista alapította az első közösségüket. A 451-es khalkedoni zsinat után váltak ki a katolikus egyházból, mivel Krisztusnak kizárólag isteni természetét voltak hajlandók dogmaként elismerni. Szentségtanuk és Mária-tiszteletük semmiben sem különbözik a római katolikus tanítástól. Az egyháznak világszerte harminckét püspöksége és kétezer temploma van; nyolc kolostorban körülbelül négyszáz szerzetes él.

 

III. Senuda 1923 augusztusában született az egyiptomi Aszjumban, nyolcgyermekes kopt család fia. Az egyetemen tanári és teológiai diplomát szerzett, régészetet tanult, majd katonatisztként szolgált. Harmincegy évesen szerzetes lett, később Szíriai Antoniosz néven hat évig sivatagi remeteként élt. 1962-ben általános püspök lett, és felvette a Senuda nevet. 1971-ben választották – három jelölt közül sorshúzással – egész Afrika pátriárkájává és Alexandria pápájává. Anvar asz-Szádát egyiptomi elnök parancsára 1981-ben (ezerhatszáz ellenzékivel együtt) letartóztatták, és négy évre egy sivatagi monostorba száműzték. III. Senuda elismert tudós: történészként, hittudósként és költőként százhúsz kötet szerzője; egyházfőként nyolcvannyolc évesen is újszövetségi teológiát tanít a kopt egyetemen, továbbá főszerkesztője egy arab nyelvű folyóiratnak. Pápaságának négy évtizede alatt a kopt egyház virágzásnak indult: félezer templomot, több mint száz püspököt és ezernél több papot szentelt.