Búcsúhetek Rákoscsabán

A barokk műemléket 1996-ban teljesen felújították; a templom toronyórát kapott. Az idei búcsú csúcspontja május 16-án – Urunk mennybemenetele és Nepomuki Szent János ünnepén – a bérmálással egybekötött nagymise volt, amelyet Erdő Péter bíboros, prímás celebrált. A missziós hetek keretében Veres András szombathelyi püspök, valamint két nyugalmazott főpásztor, Takács Nándor és Gyulay Endre tartott lelkigyakorlatot és mutatott be szentmisét. Az érdeklődők Bőzsöny Ferenc, Puskely Mária és Prokopp Mária előadásait hallgathatták meg. A Szent Filoména Katolikus Kör közösségi házában helytörténeti kiállítás nyílt, benne a kilencvenéves múltra visszatekintő Pro Patria cserkészcsapatról szóló anyaggal. Galambossy Endre plébános a rábízott templom értékeiről szólva kiemelte a rokokó keretbe foglalt, Nepomuki Szent János halálát és megdicsőülését láttató oltárképet. Ez a templom építésével nagyjából egy időben készült, akárcsak az Immaculata-oltár Szeplőtelen Szüzet ábrázoló olajfestménye. A szentélymennyezet szekkóján a Szentháromságot és a négy evangélista alakját örökítette meg az ismeretlen mester. A dokumentumok tanúsága szerint a főoltár (és az időközben kicserélt, átalakított orgona őse) a budavári Zsigmond-kápolnából került Rákoscsabára. A különlegességek sorába tartozik a fából készült – copf stílusjegyeket mutató – barokk keresztelőkút, illetve a szószék, amelynek mellvédjén a magvetőről szóló példabeszéd jelenete látható. Később, 1896-ban – Merva Mária adományából –, a lourdes-i Szűzanya tiszteletére emeltek oltárt a templomban. A historia domus tanúsága szerint, 1848. augusztus 29-én itt kötött házasságot Jókai Mór és Laborfalvi Róza. De nemcsak fényes, örömteli eseményeket rögzítettek a könyvben, Bartók Béla dekatolizálása (kilépése) ugyancsak a templom történetéhez tartozik. Az egyházközösségben sok a fiatal, gyakran szerveznek zarándoklatokat, és komoly egyházzenei élet is zajlik az ódon falak között. A jubileum „maradandó emlékanyagát” gyarapítva neobarokk szembemiséző oltár készül; a Tájak-Korok-Múzeumok-sorozatban pedig rövidesen megjelenik a rákoscsabai ótemplomot bemutató új, képes kiadvány.

  

Szólj hozzá!

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .