A misszionáriusokat nem a huronok, hanem egy másik törzs tagjai, az irokézek ölték meg. Goupil Renatus segítő testvér szenvedett elsőként vértanúhalált, 1642. szeptember 29-én. Négy évvel később, 1646. október 18-án ölték meg Jogues Izsák atyát, majd másnap La Landei Jánost. Az irokézek 1648-ban háborút indítottak a huronok ellen. A másik öt jezsuita misszionárius e harcok során vesztette életét.
Brébeuf János régi normann család gyermeke volt, 1593. március 25-én született. Rouenban lépett be a jezsuiták közé 1617-ben. 1622. február 22-én Pontoise-ban szentelték pappá. Ezután három évig tanár és gondnok volt a roueni kollégiumban, majd megbízták, hogy utazzon a kanadai misszióba. 1625 áprilisában két jezsuita és egy ferences társaságában szállt hajóra. Első missziós útja nem tartott sokáig, mert mikor az angolok megnyerték a háborút Kanadában, a francia misszionáriusoknak haza kellett térniük. János visszatért Rouenba. Eljárt egy előadás-sorozatra, amelyet a XVII. század egyik legnagyobb lelki tanítója, Louis Lallemant tartott. Ekkor tette le utolsó fogadalmát. 1633-ig Eu városában a jezsuita kollégium tanára volt.
Közben Anglia és Franciaország békét kötött, és ez ismét megnyitotta az utat a francia misszionáriusok előtt. János négy évig irányította a missziót a huron indiánok között. Iskolát és kórházat alapított, emellett megírta a huron nyelv szótárát és nyelvtanát, és egy, a keresztény tanításról szóló korabeli művet is lefordított az indiánok nyelvére.
A vidéken váratlanul járványok törtek ki, amelyekért a jezsuitákat tették felelőssé, ezért 1638-ban Jánosnak vissza kellett vonulnia Sain te Marie-ba. Ekkor a misszió vezetését Lallemant Gábor vette át, aki elődjéhez képest gyökeresen más missziós módszerrel dolgozott. Népszámlálást rendelt el, mert a háborúk és a járványok miatt a népesség száma nagyon megcsappant. Az adatok szerint a huron misszióban harminckét falu volt, amelyek öt központ köré csoportosultak. E falvakban mintegy hétszáz sátor, kétezer tűzhely volt, és csaknem tizenkétezer ember élt a területen. Az új missziós főnök az apostoli munkát a dél-amerikai redukciók mintájára szervezte meg, és a sok szétszórt szálláshely lakóit egy nagy központba szervezte, amelyek „mini köztársaságokként” működtek.
János rövid ideig együtt dolgozott Chaumonot-val, de aztán egészségi állapotának gyengülése miatt vissza kellett térnie Québecbe. 1644-ben azonban már ismét az indiánok között volt. Amikor az irokézek megtámadták a huron missziós falut, társával, Lallemant-nal együtt őt is elfogták. Rituális kínzások után megölték őket.
