Itt voltunk nála éjfélkor, akkor mintegy elbocsátott. Ma visszatértünk hozzá ismételten, mintha nem akarnánk tőle elszakadni.” Az 1950-es év kezdetén Meszlényi Zoltán teljesen emelkedett hangulatban átélte a galileai tengernél történteket. A szemlélődő ima magas fokán a püspök előtt megelevenedett a táj, szinte látta a zöldellő füvet, az emberek tömegét, majd Jézust, amikor csónakba száll és tanítja az embereket. A püspök az ima mestere volt, de egyúttal a szónoklaté is. Lenyűgözte a hallgatóságot. Ez a beszéd semmit nem sejtetett a közeledő sötét napokról. Drahos János érseki helynök 1950. június 15-én Budapesten a Széher úti kórházban elhunyt. Halálos ágyánál ávós tisztek álltak őrt, hogy felgyógyulása esetén letartóztassák. Temetésére június 17-én került sor. A temetés után új ordináriust kellett választani, mivel Mindszenty József még mindig börtönben volt. Az állam igyekezett befolyásolni az új káptalani helynök megválasztását. Még a temetés előtt Balázs Lajos budapesti plébános több kanonokot megkeresett, miszerint őt Balogh István páter bízta meg azzal, hogy közölje: a kormány Beresztóczy Miklós kanonok megválasztását látná szívesen.
Az esztergomi főkáptalan tizenegy kanonokja a bazilika egyik termében, 12 órakor ült össze az új helynök megválasztására. Hárman betegség miatt távol maradtak. Az ülést Török Mihály, a káptalan nagyprépostja vezette.
Még annak megkezdése előtt hivatkozott egy előző nap történt megbeszélésre, amikor Meszlényi Zoltán Witz Béla budapesti érseki helytartót javasolta helynöknek, hiszen neki csupán a hatáskörét kellene kiterjeszteni. Meszlényi – szerénységére jellemző módon – nem gondolt magára. A titkos választás során a döntés Witz Bélára esett nyolc szavazattal. Witz Béla nem fogadta el a tisztséget, azzal mentegetőzött, hogy nem ért hozzá, emellett beteg is. Még az ülés előtt megérkezett Esztergomba Dudás Miklós hajdúdorogi püspök, aki Mindszenty József hercegprímásnál volt a börtönben „beszélőn”, és azt sugalmazta, hogy a hercegprímás is Beresztóczy Miklóst javasolta megválasztásra. A káptalani tanácskozáson – titkos szavazással – mégis Meszlényi Zoltánt választották meg, szavazattöbbséggel. A püspök káptalani helynökké megválasztása tehát az állammal szemben történt. A kiváló képességű Beresztóczy Miklós esztergomi kanonokot ekkorra már keményen megdolgozta az állam, hogy mindenben kiszolgálja kívánságait. Meszlényi káptalani helynöki székfoglalója alkalmából ezt írta: „Krisztus hű pásztoraként a hitet és egyházunk iránti hűséget meg nem tagadtam soha.” Az új helynök sürgős teendői miatt június 22-éig be sem tudott menni hivatalába. 1950. június 20-án, Budapesten, a Központi Papnevelő Intézetben első és egyetlen alkalommal vett részt püspökkari konferencián. Meszlényi itt többet megtudhatott helynöki megválasztásának körülményeiről. A tanácskozáson szó volt Mindszenty Józsefről, akiről legalább annyit tudtak, hogy ekkor a váci börtönben volt, és meglátogatta édesanyja, valamint Dudás Miklós görög katolikus püspök.
A püspöki konferencia idején már zajlott a szerzetesek elhurcolása. Ezzel párhuzamosan az állam sürgette az egyházzal való megegyezést, és a konferencián erről vitatkoztak a püspökök. Czapik Gyula egri érsek elmondta, hogy előző nap felkereste Beresztóczy Miklós, és felajánlotta szolgálatait. A püspökök ennek nem örültek. 1950. június 26-án kelt Meszlényi Zoltán VIII-IX. számú körlevele. Ebben kéri a papság imáit, hogy legyenek segítségére, és hogy Isten pótolja ki az ő hiányosságait. Folytatja azokat a rendelkezéseket, amelyek az egyházkormányzathoz szükségesek. Meghirdette a papi lelkigyakorlatokat és a zsinati vizsgálatok eredményét. Káptalani vikáriussá történt kinevezésekor külön pecsétet készített, amelyet hivatalos levelezései alkalmával használhatott. Sárgarézből készült pecsétnyomának felirata: S/IGILLUM/ D/OMINI/ ZOLT/ANI/ LUD/OVICI/ MESZLÉNYI EP/ISCO/PI TIT/ULARIS/ SINOPENI/ENSIS/ VIC/ARII/ CAPIT/ULI/ STRIGON/IENSIS/.
A következő püspökkari konferenciára 1950. június 28-án került sor. Grősz József kalocsai érsek, a püspöki kar elnöke és Czapik Gyula egri érsek beszámolt a kormánnyal folytatott tárgyalásról. Végül Czapik Gyula elmondta, „Rákosi Mátyás szavaiból az a következtetése, hogy Meszlényi Zoltán esztergomi káptalani helynököt le fogják fogni”. Ez hamarosan be is következett. Letartóztatása egy csendéletnek beillő jelenet is lehetne. De a valóság ennél kegyetlenebb volt. Június 29-én, mint minden délután, hideg tejet kapott uzsonnára ezüst teáskannában a kerti lakosztály asztalánál. Éppen uzsonnázott, amikor 17.30 órakor elvitték innen, letartóztatták, és ismeretlen helyre szállították.
(Folytatjuk.)
