Bölcs

A bölcsről eszünkbe juthat Lessing Bölcs Náthánja, ez a furfangos és türelmes zsidó figura, aki a három világvallás, a zsidóság, a kereszténység és az iszlám közötti vetélkedés helyébe azt a kívánalmat állította, hogy mindegyik az Isten és az ember szeretetében törekedjék kiválóságra. Ne egymást tekintsék mércéjüknek, hanem az isteni mércével mérjék magukat. S hogy melyik a legelső, azt majd a végítéletkor maga Isten nyilvánítja ki.


A görög filozófia hét bölcse – akiknek névsora szerzőnként változik – olyan rövid mondásokkal alkotott maradandót, melyek kiállták az idő próbáját. Bármely nemzedék igazságkeresője örömmel elmélkedhetett tanításaikon: „a fél több mint az egész” vagy „tarts mértéket”. Ezzel párhuzamosan mondtak életbölcsességeket lótuszülésben meditáló, természetközeli buddhista tanítók: „törődj a pillanattal, az órák majd törődnek magukkal”. Ilyen tőmondatos, magvas megállapításokat olvashatunk a Bölcsesség könyvében: „Leskelődjünk az igazra, mert terhünkre van” (2,12). Vagy a IV. század környéki egyiptomi szerzeteseknél is, akik gyakorta azzal vezettek mélyebb belátásra, hogy a köznapi értelemben vett fogalmakat visszájukra fordították: „Isten olyan, mint a pillangó, ha kergeted, elszáll, ha nem kergeted, az orrodra ül.” S ott vannak a kelet-európai haszidok talányos bölcsességei, melyeket Martin Buber gyűjtött össze Haszid történetek címmel, s melyek a XX. század túlracionalizált filozófiájában és teológiájában ismét arra a titokra irányították a figyelmet, amely a modernségben elveszni látszott.

Amikor a magyar katolikusok – egybehangzóan másokkal – bölcs pápára vágynak, olyasvalamit fejeznek ki, mint az imént említett bölcsesség. A világ egyre többet tud és egyre bonyolultabb technikai és döntési folyamatok jelzik gazdagságát. Ebben a túlburjánzó és bódító sokféleségben nélkülözhetetlenek a lényeg felé irányító hiteles személyiségek. Ők újraébresztik az elvesző reményt, hogy a hétköznapi ember is képes lényegre és értékre találni: zajban a csöndre, sietségben a nyugalomra. A bölcsesség átível a történelem korszakain, és át a kontinensek, kultúrák és vallások határain. A pápa bölcsessége is egyetemes, hiszen ugyanabból a forrásból fakad, mint a világ bármely bölcs szava: az isteni végtelen mélységeiből.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..