Mindent átfogó tekintettel

Ám e meghatározások alapján megtudunk-e valamit a természetjárásról, a mozgás öröméről vagy a muzsika és a látvány művészetének ajándékairól? Nem, ezek a darabjaikra szedett fogalmak semmit sem közölnek a lényeg megismeréséből, sem annak megéléséből.

Mert a zene több mint a levegő rezgésének észlelése.

Mert a vers több mint a hangok rendezett formába állítása.

Mert a színek világa is több mint a háromszáznyolcvan és hétszáznyolcvan nanométer közé eső elektromágneses sugarak felületi érzékelése.


Az észlelő, az érzékelő ember az egészre és a dolgok értelmére kíváncsi. Nem éri be a részletek mikrokozmoszával, a „mindenséget kívánja dalba venni”. Nagy József, a 2012 decemberében eltávozott felvidéki művész ilyen, mindent átölelő ember volt, aki örült az egészet alkotó részletek megfogalmazásának, de közben le nem vette a szemét az egészről. Szintetikusan szemlélte a világot. Amihez csak nyúlt – legyen az tus, festék, linóleum vagy gobelin –, mindenben megmutatkozott szakmai tudása és az egész iránti tisztelete. Stílusát a formák és a technikák sokrétűsége jellemezte. Életkorának előrehaladtával a színek világába is behatolva hozott létre értékeket a szépség és a harmónia oltárán. A fény természetét egyre mélyebben megismerve katartikus felismeréseket tett és osztott meg nézőivel.

Nagy József számára a színek világa összetett és megfejtésre váró kozmosz. A vörös, a sárga, a zöld és a kék számtalan megjelenése jelentést hordoz, és a színek egymásra hatása e jelentések állandó átértelmezésére késztet. A prizmára bocsátott fehér fény színes fénynyalábokra esése és egyben maradása a Szentlélek jelenlétéhez és működéséhez hasonlítható. A két valóság közötti kapcsolattal egy minőségileg új és friss többletjelentés jön létre. A telítettség, a tónus és az árnyalatok világától távol áll az egyformaság. Miközben a színek valamennyi változata a fehér fénysugárból nyeri létét, mindegyik különböző, s mindegyik új és új üzenet hordozója lesz.

Nagy József technikái, formái és színei célkeresztjében az az ember állt, aki az igazság keresője, és egyszersmind a szépség címzettje és befogadója is. Az igazság képviselete és a hithez ragaszkodó feltétlen hűség évtizedekig adott feladatot a Felvidéken élő magyar művésznek. Számos magyar nyelvű illusztrált tankönyv és hittankönyv került ki a keze alól. Krisztus szenvedő emberi mivoltát állította a keresztúti stációk elmélkedésének középpontjába, míg az Öröm útját jelző grafikái a feltámadás misztériumát hozzák közel, bár azt sem megérteni, sem átfogni nem lehet.

Olyan magyarként ismerhettük meg Nagy Józsefet, aki tudással, szorgalommal, hűségével és hitével szolgálta az igazság művészetét. Egyben szolgálta népét is. A kis garázs nagyságú műterméből kisugárzó esztétikája vásznon és papíron is képes volt rögzíteni azt, amit nemzetünk óriási nyelvi gazdagságával szólaltatott meg a Halotti beszédtől Arany Jánoson át Sík Sándorig.

Végezetül álljon itt a Nobel-díjas Szent-Györgyi Albert Kis katekizmusának egy felhívása: „Ha azt akarod, hogy hazád erős legyen, először is azon gondolkozz: miben? Legyen erős tisztesség, tehetség, jóindulat, segítőkészség, tudás, egészség és jóindulat tekintetében!” Segítsenek nekünk mindebben Nagy József felvidéki művész képei!

(Nagy József /1926–2012/ grafikusművész kiállítása megtekinthető a Budapesti Lehel téri Árpád-házi Szent Margit-templomban.)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..