Betűk és számok Esztere

Budapest Klezmer Band koncertjén. Személyisége, temperamentuma, éneke és mozgása jobban felmelegítette a népes közönséget, mint a koncert szünetében kortyolható kóser szilvapálinka.
Az utóbbi években – éppen itt, a Mértékadóban – írtam már a nagy sikerű Állati zenés ABC első kötetéről és a Rózsavölgyi Szalon Szép Ernő válogatott szerelmei című produkciójáról, amelyben a boldog-szomorú poéta minden szíve hölgyét Bíró Eszter jelenítette meg a felejthetetlen este igazi hétszínvirágaként. Ugyanez a változatosság és szivárványjelleg teszi változatossá, egy szuszra olvashatóvá és hallgathatóvá a két Állati zenés ABC méltó folytatását, a 2019-es év gyermeknapján élő koncertek során is fergeteges sikert aratott lemezeskönyv-testvérét, az Időradírt, amelyben a gyerekeket betűkhöz, olvasáshoz-íráshoz édesgető Eszter után most a számok Esztere lép elénk. Egy olyan, kétgyerekes művésznő anyuka, aki képes elhitetni a kicsinyekkel, hogy a számok, s így az óra megismerése sem boszorkányság, hanem sok-sok játék, móka közepette megtanulható „manóskodás”.
Idézzük a szerző vallomását, kedves, közérthető és nagyon anyai szavait ezeknek a köteteknek a születéséről: „Még csak kiscsoportos volt a kislányom, amikor érdekelni kezdték a betűk. Kerestem-kutattam a könyvesboltokban és a gyereklemezek tárában, de nem találtam a kicsiknek szóló ábécés dalokat. (Egy azért akad: Rigó Béla Móra Ferenc nyomán született Zengő ABC-je, Lukácsy Katalin zenéjével, bár bolti elérhetőségét nem garantálom. – P. É.) Ezért úgy gondoltam, hogy majd én megéneklem a betűket! Amikor megjelent az Állati zenés ABC első kötete és lemeze, színpadra álltam zenész barátaimmal, hirtelen úgy éreztem, ez most nemcsak nekem, hanem a gyermekeknek is sokat jelent. Így hát készítettem még egy lemezt, összesen 46 dalt az ábécéről. Ezután sokan kérték tőlem, hogy énekeljek még a betűkről, de hiába – több betűt nem találtam már a magyar ábécében. Gyerekkoromban sokáig nem értettem az óra mutatóinak jelzéseit, nehezen fejtettem meg, hogyan működik az idő (…) A kisfiam mindig türelmetlenül várja a neves napokat, ünnepeket. Ezért is találtam ki az időradírt (…) Kívánom, hogy neked is legyen időradírod!” Minderről és a széttört órája hat darabját keresgélő Időmanóról bővebben olvashat a család apraja-nagyja Eszter varázslatos meséjében, továbbá Az időradír márpedig létezik! című szerzői utószóban.
Eszter azonban nem elefántcsonttoronyba zárkózó lélek, hanem olyan alkotó, aki közösségben is nagyon szeret dolgozni. Sőt! Egyéni estjei mellett elsősorban bandában! Ebben a kötetben olyan költő-szövegíró társai voltak, mint Hegyi György, Marék Veronika, Varró Dániel és Weöres Sándor. Számomra – hatszoros nagymamaként s néhány gyerekkönyv szerzőjeként – a gazdag versanyagból Weöres halhatatlan anyák napi köszöntője, a Buba éneke és Hegyi György számos remeklése, közülük is elsősorban a Mikulás a megoldás, illetve a Tóbiás, a húsvéti nyúl jelentett maradandó élményt. „A dal a szóban gyökerezik” – jelentette ki nemrég a már első látásra nagyon szeretnivaló és gyereklelkű Hegyi György egy népes és lelkes, kamaszkorú közönség előtt. Ez tökéletesen igaz a lemez fő-fő zenefelelősére, a sokoldalú, sokhangú Födő Sándorra éppúgy, mint felnőtt és ifjú zenésztársaira (köztük Eszter és Sándor saját, muzikális csemetéire, Födő Benjaminra és Födő Noára), valamint a szövegekhez humoros, kis híján megszólaló illusztrációkat varázsoló Molnár Jacqueline-ra.
A lemezzel gazdagított zenés képeskönyvhöz egy kedves és hasznos poszter is jár, amely segít a gyerekeknek eligazodni az órák, a napok, a hónapok, az évszakok világában. Sokdimenziós, méltó utóda ez a máris sokak kedvence kiadvány az Ifjúsági könyvkiadó 1955-ös, Tik-tak című verses mesekönyvének, amelyet Weöres Sándor felesége, Károlyi Amy írt és F. Györffy Anna illusztrált.

(Bíró Eszter: Időradír – Zenés képeskönyv lemezzel és poszterrel, Móra könyvkiadó, Budapest, 2019)

Szólj hozzá!

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .